A VILÁG LEGNAGYOBB BUKÁSAI: Magyar filmkatasztrófa 3D-ben, avagy 15 éves a Kis Vuk
Nem lehet rá nem haragudni
Az egykor világszínvonalú magyar animációs filmgyártásnak az ezredfordulóra már csak a híre maradt, ám a kétezres években érkezett folytatás két igazi klasszikushoz is. 2007-ben mutatták be a Macskafogó második részét, melyet az eredeti rajzfilmet is jegyző Ternovszky Béla készített számítógépes technológiával, de a hagyományos, 2D-s stílusban. Grabowski második küldetése nem nyűgözte le a közönséget, de talán elnézőbbek lettek volna az emberek A sátán macskájával szemben, ha előbb a Kis Vukot látják, amely Dargay Attila 1981-es kézzel rajzolt rókameséjét volt hivatott folytatni korszerűnek szánt 3D-ben.
A Kis Vuk 1,4 milliárd forintból készült, és alkotója, Gát György előzetesen minimum 200 ezres nézőszámot várt. Ehhez képest a 2008. április 17-én mozikba küldött film hat hónap alatt a 60 ezer nézőt sem érte el, amit Gáték vállaltak a nagyjából 200 millió forintos állami támogatásért cserébe. A Kis Vuk bemutatója többször is csúszott, és már az első előzetes is nagy közfelháborodást keltett, maga Dargay is minden szinten elhatárolódott a digitális mesétől, mely hivatalosan nem is tekinthető a Vuk folytatásának. Ám Gáték mindent megtettek azért, hogy a Kis Vukot folytatásnak tekintsük: voltak itt fürge róka lábak, csak mintha glitcheltek volna, a kis árnyak darabosan surrantak, a hipp-hoppból pedig hip-hop lett, amiről Ganxsta Zolee gondoskodott egy rappelő varjú képében. Lássuk, hogy született ez a szörnyszülött róka!
Egy önjelölt zseni nagy ambíciókkal
A Kis Vukot producerként, forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyző Gát György 2020-ban a Spektrum Az első influencerek című műsorában úgy fogalmazott, ő nem szégyelli, hogy zseninek tartja magát, illetve van benne zsenitudat. Az alkotó az interjúban első – és mindezidáig egyetlen – mozis próbálkozásáról szemérmesen hallgatott, de azt kifejtette, hogy fiatalkorában járt a vasfüggönyön túl, ahol nagy élvezettel falta az angolszász popkultúrát, és rájött, hogy a népszerű tartalmak egyszerű sémákból épülnek fel, amiket ha jól használnak fel, nem lehet hibázni. Ezt a felismerését aztán a Magyar Televízióban kamatoztatta, ahol kellékesként kezdett el dolgozni, majd a ranglétrán egyre feljebb lépegetve átkerült a kreatívok közé, és bebizonyította, hogy tényleg van érzéke a tartalomgyártáshoz. 1984-ban rúgta be az ajtót be első sorozatával, a Babettával száguldozó és mindenkit lekaratézó rendőrnőről szóló Lindával, amely frissítőleg hatott a gulyáskommunizmusban, abban a korszakban, amikor a magyar tévében az Onedin család, vagy a csehszlovák bolti eladókról szóló Nők a pult mögött hódított. Gát a nyolcvanas-kilencvenes években további sikeres tévésorozatokat is készített, a nevéhez köthető az Angyalbőrben és a Família Kft. is.
A mozi azonban meghódítandó terület maradt a számára, és 2000 után bele is kezdett nagy vállalkozásába, a Vuk folytatásába, melyet az első magyar 3D animációs filmnek szánt, nemzetközi forgalmazás lebegett a szeme előtt, illetve további folytatásokat is akart csinálni. Egyik sem jött össze. Gát a Lindával anno sikeresen honosította meg a harcművészeti filmek stílusát és a klumpát, a Família Kft-vel a konzervnevetéssel feltuningolt szitkomokat és a nézők arcába tolt termékelhelyezést, a Kis Vukkal pedig az volt a célja, hogy a Pixar és a DreamWorks filmek látványvilágát hozza el hazánkba. Mindezt úgy, hogy az egész estés filmeknél egy dologban volt tapasztalatlanabb: a Magyarországon egyébként nagy múlttal rendelkező animációban.
A nagy előd
A magyar rajzfilmgyártást tényleg nemzetközi szinten jegyezték a 20. század második felében, ennek bizonyítéka az is, hogy 1981-ben Oscar-díjat nyert Rófusz Ferenc animációs rövidfilmje, A légy, mely a Pannónia Filmstúdiónál készült. Az 1957-ben alapított stúdió az ország szocialista berendezkedéséből adódóan monopolhelyzetben volt, de ezáltal egybeterelte a művészeket, akik eleinte főleg reklámfilmeket és tévésorozatokat készítettek, majd egyre inkább előtérbe kerültek az egész estés rajzfilmek. A Pannóniánál dolgozott Dargay Attila is, aki a hatvanas években Jankovics Marcellel és Nepp Józseffel közösen alkotta meg a Gusztáv-sorozatot, 1976-ban pedig bemutatták első mozifilmjét, a Lúdas Matyit. Ezt követően visszatért a tévésorozatokhoz a Pom Pom meséivel, illetve négy epizódos szériaként adaptálta Fekete István népszerű állatregényét a kedves kis rókáról, aki borsot tör a Simabőrű orra alá.
A Vuk epizódjait 1981 tavaszán sugározta a Magyar Televízió, de Dargay és alkotótársai készítettek belőle egy egybefüggő filmváltozatot is, amelyet decemberben kezdtek el vetíteni a mozik, és annak ellenére, hogy korábban már sorozatként is meg lehetett nézni, 2 millió 400 ezer jegyet váltottak rá országszerte, tehát nagyjából negyvenszer(!!!) annyian, mint a két és fél évtized múlva érkező folytatásra. Az eredeti történet az árván maradt Vukról szólt, akit nagybátyja, Karak nevel fel, ő tanítja meg neki a vadászat csínját-bínját, és hogy óvakodni kell a vadászoktól, azaz a Simabőrűektől. A film festői képekkel keltette életre a Fekete István meseregényében érzékletesen leírt erdei világot, és nem is próbálta szépíteni a vadon állatai és az emberek között húzódó antagonisztikus ellentétet.
A méltatlan utód
Ezzel szemben a Kis Vuk megpróbált valamiféle erőltetett morális üzenetet is közvetíteni arról, hogy az erdő lakói mind testvérek, még akkor is, ha amúgy vannak, akik vacsoraként tekintenek a másikra, ráadásul a rókák itt barátokra lelnek a Simabőrűek között is, csak a gonosz mostohákkal kell vigyázni. A sztori ott veszi fel a fonalat, ahol a Vuk véget ért: a vörös róka családot alapított, és Kis Vuk nevű kölykét nevelgeti, ám egy vándorcirkusz fogságába kerül. A cirkusz vezetőjének a felesége egy velejéig romlott nőszemély, aki nemcsak az állatokkal bánik kegyetlenül, de elgázolta a kerekesszékes kisfiú, Alex anyukáját is. Az apja eltűnése ellenére is vidáman lepkéket kergető Kis Vukot is baleset éri, Alex azonban megmenti, miközben Vuk a cirkuszi állatok között szít lázadást, és végül valahogy összeérnek a szálak egy nagy leszámolásban, majd minden jóra fordul. Ja és közben Kis Vuk és Alex is szerelembe esnek, a gonosz mostoha segítője pedig két szerencsétlen flótás, akiket Balféknek és Jobbféknek hívnak, és onnan lehet tudni, hogy ütődöttek, hogy a szemük is keresztbe áll.
A sztorit már csak azért is nehéz összefoglalni, mert olyan, mintha egy forgatókönyv-generátorba bedobálták volna a Disney, a Pixar és a DreamWorks meséinek a kliséit, nyakon öntve a Vukból ismert motívumokkal. De amit a sokszor indulatos kritikák talán még a keszekusza cselekménynél is jobban sérelmeztek, az az, hogy a film dizájnja is messze elmaradt az eredeti rajzfilm minőségétől, a mából visszatekintve nem zárnánk ki, hogy a képszerkesztő A.I.-ok szebb eredményt produkálnának. Dargay már a fejlesztési fázisban elhatárolódott a Kis Vuktól, így az 1981-es film állatfiguráinak a kinézetét nem vehették alapul Gáték. A címszereplő CGI-kreálmány végül jobban hasonlított a Fundamenta reklámok rókájára, mint a híres fürgelábúra, robotmozdulatokkal járt-kelt az erdőben, amelynek felületei a tíz évvel korábban sufni módszerekkel fejlesztett magyar autószimulátorra, a Terep 2-re emlékeztettek. A 2008-ban is megmosolyogtatónak tetsző animáción az is sokat rontott, hogy a kidolgozatlan karakterek stilisztikailag sem nyújtottak egységes képet.
Kis Vukot a South Parkban Cartman magyar hangját adó Csőre Gábor szólaltatta meg fejhangon, a nagy Vuk szerepére pedig egy igazi öreg rókát, Gálvölgyi Jánost sikerült megnyerni. De olyan neves színészek is közreműködtek a szinkronmunkában, mint Bodrogi Gyula, Kulka János, Gubás Gabi, Dörner György vagy Reviczky Gábor, és a filmben – a hollywoodi recepthez hűen – rengeteg zenés betétet is hallhatunk a korszak népszerű magyar popelőadóitól, mint Szekeres Adrien, Lola, McHawer és a Tekknő, illetve a már említett Ganxsta Zolee, aki a premier környékén arról panaszkodott, hogy nem fizették ki őt és a Kartellt a filmzenéért.
Folytonos halasztások és a fogadtatás
A Kis Vuk csaknem négy évig készült, de már nem a rendszerváltás után széteső Pannóniánál, hanem az RTL csoporthoz tartozó DYN Enterntainmentnél, az animáción pedig a Features Films Hungary Kft. 60 grafikusa dolgozott Uzsák János társrendező vezényletével, aki egyébként részt vett Dargay Attila 1985-ös rajzfilmje, a Szaffi, valamint az első Macskafogó megalkotásában is. Gát az állami támogatás mellett amerikai és brit befektetők segítségével teremtette elő az 1,4 milliárd forintos költségvetést, és a bemutató előtt többször is elmondta, hogy ahhoz, hogy megtérüljön a Kis Vuk, mindenképpen nemzetközi porondon is be kell mutatni. 2007-ben még azt pedzegette, hogy Harry Potter megformálója, Daniel Radcliffe lehet Kis Vuk angol hangja.
De nemhogy a nemzetközi bemutatóval, hanem a hazaival is voltak gondok, többször is halasztani kellett, így végül az Egon és Dönci beelőzte a Kis Vukot, és az lett az első magyar 3D-animációs film. A munkálatok csúszása mellett galibát okozott az is, hogy Gát anélkül adta át a forgalmazási jogokat az akkoriban Andy Vajna által vezetett InterComnak, hogy felbontotta volna a szerződést a Budapest Filmmel, akikkel korábban megállapodott. Végül ezért az utóbbinál maradtak a jogok, de Vajna azzal az ötlettel hozzájárult a Kis Vuk „promójához”, hogy a díszbemutatóra kritikusok helyett inkább gyerekeket hívtak. Itt történt az is, hogy Gát azt nyilatkozta, hogy ugyan Dargay és felesége, az 1981-es Vukon operatőrként dolgozó Henrik Irén korábban rossz véleménnyel voltak a folytatásról, de Henrik a végeredményt látva elégedett volt, és egyenértékűnek tartja a Kis Vukot az első filmmel. Henrik Iréntől az Index megkérdezte, valóban így volt-e, ám ő ezt nevetve cáfolta, és kifejtette, hogy a karakterek mozgását annyira darabosnak tartja, hogy az semmilyen korban nem elfogadható, a szereplők sem szimpatikusak, és úgy véli, hogy csak a reklámérték miatt lett Kis Vuk a film címe, amúgy semmi köze a Vukhoz.
A premier után az IMDb-n minden idők legrosszabb filmjeinek listáján előkelő helyet megkaparintó Kis Vuk nemcsak a Vuk 2,4 milliós nézettségétől volt nagyon messze, de még a feleannyi büdzséből, 600 millió forintból készült Macskafogó 2-étől is, amely 288 ezer nézőt vonzott a mozikba egy évvel korábban. A kevesebb mint 60 ezer eladott jegy tehát csúfondáros bukás volt, és a kritikai konszenzus is teljes mértékben egyhangú volt. Így nem meglepő, hogy a folytatás később szóba sem került, de az angol nyelvű változat amúgy elkészült: Radcliffe helyett a Charlie és a csokigyár címszereplőjét játszó Freddie Highmore lett Kis Vuk hangja, de még Bill Nighy, Sienna Miller és Miranda Richardson is hallható a Fox’s Tale című nemzetközi verzióban, amit Gát 2017-ben feltöltött YouTube-ra, szóval aki érez magában elég bátorságot, megnézheti angolul is:
A Kis Vuk tehát nem írta be magát a filmtörténetbe a magyar animáció újjáélesztésével, ami szerencsére azért túlélte a 3D-s róka ámokfutását, és az elmúlt években olyan alkotások bizonyították, hogy nem kell temetni a műfajt hazánkban, mint a 2018-as Ruben Brandt, a gyűjtő, vagy az idén bemutatott Műanyag égbolt, melyek ha nézői sikereket nem is hoztak, de kritikaikat mindenképp. A Kis Vuk pedig megmarad mementónak arra nézve, hogy hiába a forintmilliárdok és a népszerű irodalmi alapanyag, nem árt némi filmes tapasztalat sem, mielőtt valaki nekivágna egy gigaprocukciónak.
Ez lenne hát a Kis Vuk bukásának rövid története. Ti hogy vélekedtek a filmről? Meg mertétek nézni valaha? Írjátok meg a kommentek között!
