Gravel - Kritika

A felverődött kavics

TESZT: Gravel

A milánói székhelyű Milestone csapata lassan negyed évszázada szállítja a játékokat a sebesség szerelmeseinek. Nekik köszönhetjük régi nagy kedvencemet, a Screamer-sorozatot, de az autó- és motorsport szerelmeseinek ismerősen csenghet a nevük a Moto GP, a kifejezetten jól sikerült Ride, a WRC licencen alapuló rali-sorozat megemlítésével, netán legutóbbi programjuk, a Monster Energy Supercross kapcsán. Végig tekintve a portfóliójukon láthatjuk, az általuk készült játékok csak az utóbbi évek során voltak képesek kilépni a középszerűség árnyékából. A legutóbbi címeik viszont bizakodásra adnak okot, bármennyire is szerették volna elvenni bemutatónk alanyától az ember kedvét az élőszereplős marketing anyagokkal... De lássuk, sikerült-e elérnie egy újabb minőségbeli mérföldkövet (bocsánat) az olasz csapatnak legújabb arcade játékukkal, a Gravellel!

A sztori szerint egy TV-show résztvevői vagyunk, célunk a futamokon keresztül bejutni az adott versenykategória döntőjébe, ahol egy az egy elleni küzdelemben lenyomhatjuk a kategória aktuális bajnokát. A bohócokat, akiket megismerhetünk pár roppant komolynak szánt, de annál kínosabb, műmájer élőszereplős videóbevágásban, ahol (valószínűleg a fejlesztők) a The Office vagy az Eastbound & Down sorozatok gegjeire licitálva szégyenítik meg magukat léggitározással, táncikálással és egyéb zavarba ejtő dolgokkal. Remek példája a játék elrontott narratívája annak, hogy versenyjátékokban miért kell megállni egy bizonyos határ átlépése előtt. A hideg kiráz, ha csak rá gondolok.

De térjünk vissza a száguldásra. Három kategóriában kell teljesítenünk a „show” versenyeit. A cross country pályái a fenyvesekkel és sűrű aljnövényzettel tarkított hegycsúcsok, vagy Afrika sivatagjainak dűnéi közt kanyarognak, a speed cross épített versenypályáin már nagyobb szerepet kap az aszfalt, a stadium circuit sárból emelt dagonyázása pedig a jó öreg Destruction Derby körpályáit idézik. Minden kategóriában az ahhoz illő, licencelt márkájú autókkal állhatunk a rajtvonal mögé. Lesz itt minden a rally cross verdáktól kezdve a B-kategóriás gépeken át egészen sok mindenig. Bepattanhatunk az ikonikus Lancia Stratos volánja mögé, elvihetjük egy körre a Lancia Delta ECV-t, de az EA licenc-uralmának lejártával különböző Porschék is színesítik a palettát, bár ezt csak a játék egyetlen fizetős, márkaspecifikus DLC-jének megvásárlása után tudjuk maradéktalanul élvezni. Minden autó különbözik egymástól, érezhető különbség van a vezetési tulajdonságaik közt, ami azért összességében még így is egy szánkóhoz, vagy szappanhoz áll közelebb, sem mint egy több száz lóerős gépszörnyhöz.

A versenyek befejezésével és a teljesítményünk minőségével kaphatunk pontokat, amikkel szintet léphetünk és kioldhatunk új autókat, pályákat, festéseket. Ezek a pontok drifteléssel, hosszabb távon nagy sebességen autózással, ugratással nyerhetők, melyek szorzóját mi magunk is tudjuk emelni a segítségek ki- és bekapcsolásával. Ha az ideális ívet jelző HUD opciót, a fékrásegítést ki-, vagy a törést bekapcsoljuk, akkor elérünk egy magasabb szorzót, ami minden segítséget kikapcsolva és a nehézséget legmagasabb fokozatra állítva már egy egész tisztességes segítség tud lenni az előremenetelünkben. Sajnos akkor azonban meg kell küzdenünk a szinte mindig tökéletes íven autózó és agresszív versenytársainkkal. Szerencsére a Gridből ismert rewind funkció itt is helyet kapott, így amint elrontottunk egy kanyar bevételt, gyorsan korrigálhatjuk a hibánkat az időt visszatekerve. De ha ennél is többre van szükségünk, saját magunk is variálhatunk az autónk beállításain. Nem kell szimulátoros mélységekre gondolni: felfüggesztés keménység és fékerő az, amire igazán ráhatásunk lehet.

A sztorimódon felül kapunk még három opciót. Ebből az első a time trial, ahol az általunk választott pályán minél jobb időt futva, a ponttáblára kerülve mérhetjük össze e-péniszünket a többi játékossal. Sajnos nincs ghost car sem a legjobb időt futott játékos, sem a mi eddigi legjobb időnk alapján. A második extra mód a heti kihívás menüpont, ahol egy adott pályán, adott autóval kell lenyomnunk a fejlesztők pályarekordját. Legalábbis szeretném azt hinni, hogy nem csak egy véletlenszerűen generált rekorddal kell versenybe szállnunk. Mindezek mellett legvégül ott a hab a tortán, a többjátékos mód. Vagyis, állítólag van, de hosszas keresgélés után sem találtam meglévő lobbyt, vagy olyan játékost, aki szeretett volna ringbe szállni a játék ezen szegmensében. Cserébe mindhárom módban elért teljesítményünkkel is tudjuk növelni a korábban már említett szintünket.

Technikai fronton is vannak gondok, de bugokról nem beszélhetünk, ezt el kell ismerni. Ellenben érthetetlenül sok apró töltés van a design mögé bújtatva, a futamok előtti hosszabb töltést viszont már nem sikerült véka alá rejteni. A program az Unreal 4 motorra épül, és ha őszinte akarok lenni, akkor nem mindig ronda. A pályákról elmondható, hogy változatos terepeken fogunk versenyezni, amik vegyes minőségben tárulnak elénk. A hegyekben, stadionokban, az ércbányák között statikus, de páratlan látványban lesz részünk, míg a havas, a sivatagos és a part menti terepek inkább lehangolóak és idézik az előző generáció rosszabbul sikerült darabjait.

Illetve az autómodellek milyensége mellett sem lehet szó nélkül elmenni; az elmúlt időszak játékai, kezdve a Gran Turismo Sporttól egész a Need for Speed Paybackig, mind egy külön kategóriát képviselnek a Gravel jármű kivitelezéséhez képest. Elnagyolt modellek, amiken műanyag hatása van azoknak a felületeknek is, amiknek egyébként nem kéne, ezt pedig a „műanyag söröspohár” törés modell tetézi. Sokrétű motor az Unreal, de nem véletlenül készült összesen 8 darab, specifikus versenyjáték az engine segítségével, amióta annak első verziója elérhető. Mindehhez hozzá jön a konzolokon 30 fps-re korlátozott látvány. Mindenesetre pozitív hozzáállás a fejlesztők részéről, hogy nem árulnak zsákbamacskát; a játék demója mind három platformon elérhető.

A Gravel február 27-én jelent meg PC, PS4 és Xbox One platformokra, mi a Sony konzolján teszteltük. Az idei év további megjelenéseiért és tesztjeiért látogass el folyamatosan frissülő játék-kalendáriumunkhoz.

Pozitívum

  • Könnyed, változatos arcade kikapcsolódás

Negatívum

  • Jellegtelen és felemás kivitelezés
  • Halott multi
  • Technikai problémák

Végszó

Nem tudom miért, de a tesztidőszak alatt többször eszembe jutott a Sega Rally Championship, aminek a játékgépeibe több mint vállalható 50 ft-os érmét dobáltam bele gyerekkoromban. De valószínűleg azért, mert a Gravel is tipikusan olyan játék, amiért gyerekként megőrültem volna. Nem csak a saját igénytelenségem miatt, hanem mert remek szórakozás lehetne a jó pár évvel korábbi közegben. De sajnos 2018-ban nem tud labdába rúgni. Nem lehet azt mondani, hogy egy kifejezetten rossz program lenne, de a konkurencia árnyékában senki nem fog rá emlékezni fél év múlva, aminek bizonyítéka az ürességtől tátongó többjátékos szekció.

További cikkek a témában

Gravel

Milestone | 2017. június 30.
  • Platform

TESZT: Gravel

6
Korrekt
Most egy lépést hátrált a Milestone, de kíváncsian várjuk a következő, komolyabb játékukat.
Gravel
Kommentek