Monster Energy Supercross - The Official Videogame - Kritika

Elmondom már az elején, hogy akkor azért kicsit felhúztam magam, amikor hosszú perceket kellett várnom, mire a Monster Energy Supercross – The Official Videogame hajlandó volt egyáltalán betöltődni, és eljutottam a főképernyőig. Nem mintha ez olyan fontos tulajdonsága lenne a Milestone játékának, csak hát az embert mégiscsak befolyásolják ilyen apróságok. Pedig a Supercross nem sikerületlen alkotás, lehet szeretni, lehet vele napokat tölteni, még ha a hibáit azért az első órák után kiszúrja az ember.

Persze, a Supercross azért nem olyan játék, ami kapcsán sokat kellene magyarázni. Akár azt is mondhatnánk, olyan ez, mint az összes többi motoros alkotás, csak ez nem teljesen fedi a valóságot. Itt nem nyílt pályákon, a természet lágy ölén versenyzünk, hanem zárt stadionokban, amelyek az amerikai közönségnek és a tavalyi Monster Energy Supercross bajnokság szakértőinek biztosan ismerősnek fognak tűnni. Meg persze a motorok és a több, mint 60 pilóta, akinek az aráct beszkennelték a játékhoz. Más inkább azt veszi észre, hogy a hangulat mindenképpen megvan: ott vagyunk ezekben a kifejezetten nagy, sárral és versenyzőkkel teli arénákban, a háttérben a kommentátor beszél, mi pedig számoljuk vissza a másodperceket, nehogy rosszul rajtoljunk.

Ha valaki ezek alapján azt mondja, hogy a Supercross látványos és pergős játék, annak mindenképpen igaza van. Annál is inkább, mert a versenyek tényleg mozgalmasak, aminek egyfelől a nehézség az oka: a versenyzős műfajban veteránnak számító olasz fejlesztők nem egy könnyű játékot alkottak. Bár a nehézségi szinten lehet állítani, többféle apróságot a saját kedvünkre szabhatunk, ugyanakkor a játék helyenként inkább hasonlít szimulátorra, mint könnyed motorozgatós programra. Ha például nem megfelelő irányba haladunk, másodperceken belül kapjuk is a büntetést, a játék visszadob minket, mire a többiek szépen lehagynak. Ez apróság, de valóban folyamatosan figyelni kell, és okosan ugratni, pontosan bevenni a kanyart, ha a magas pontokra és az elsőségre hajtunk.

Persze, a lényegi kérdés most is a tartalom. Van-e a Supercrossban bármi, ami kiemeli a többi motoros játék közül, van-e, ami miatt hosszú távú szórakozást képes nyújtani? Nos, a válasz nem fekete-fehér. Egyrészt itt is mehetünk csak úgy versenyezni, kedvtelésből, mindenféle feladat nélkül. Van ugyanakkor karriermód, aminél viszont látszik, hogy a fejlesztők nem túlságosan erőltették meg magukat. Megkapjuk a szokásos fejlődési lehetőséget, mehetünk előre a ranglétrán, miközben újabb és újabb versenyek várnak ránk. Hogy ez kevésbé izgalmas, annak valószínűleg ahhoz is köze van, hogy a zárt arénák kevés lehetőséget adnak a változatosságra. Hiába élvezetes tehát egy-egy verseny, hiába hangulatos, ahogy repesztünk, ha a harmincadik verseny után azt vesszük észre, hogy mindaz, ami körülöttünk van, az „ugyanaz”.

Alighanem ezért találták ki a Supercross fejlesztői a pályaszerkesztőt, amit a Milestone munkatársaitól már régóta vártak a motokrossz-rajongók (a játékot Switchen megvásárolóknak sajnos nem jár ez az opció). És azt kell, hogy mondjam, a dolog működik. Meglepően egyszerűen pakolhatunk különböző elemeket a stadionokba (összesen 8 arénát variálhatunk át 80 különféle modul változtatásával), és bár hosszú távon kérdéses, mennyire lesz ez mókás, egyelőre nincs hiba. Persze, önmagában nem volna izgalmas ez a játékelem, ám arra is van lehetőségünk, hogy a saját magunk készítette pályát feltöltsük, és megosszuk másokkal. Ebben az a truváj, hogy a „mesterséges intelligenciának” először végig kell mennie a pályán, vagyis kvázi letesztelik a művünket.

És ha már itt tartunk: természetesen online is versenyezhetünk, igaz, a lehetőségek nem túlságosan változatosak. Versenyezhetünk más játékosokkal egyszeri futamokon vagy beugorhatunk egyedi bajnokságokba, amiket akár mi magunk is megtervezhetünk.

Ami miatt azonban már korántsem fakadhatunk mosolyra, az a fizika. Nincs vele akkora probléma, hogy azt kellene mondani, a Supercross játszhatatlan, ugyanakkor jobban is odatehették volna magukat az olasz szakemberek. Olykor úgy érezni, túlságosan művi, ami a képernyőn történik, a motor nem éppen úgy veszi be a kanyart, ahogy kellene, és még lehetne sorolni ezeket az apróságokat. Amik persze apróságok, csak hát mégis zavaróak.

A látvány amúgy rendben van, az Unreal Engine 4 teszi a dolgát, a fotogrammetria eljárásnak hála pedig a motorok, a rájuk felcsapó sár és a pályák felülete igencsak jól festenek, igaz néhány környezeti elem és a közönség kidolgozására fordíthattak volna több időt is a fejlesztők.

A Monster Energy Supercross - The Official Videogame február 13-án jelent meg PC-re, valamint PS4, Xbox One és Nintendo Switch konzolokra, mi a Microsoft gépén teszteltük. Az idei év további megjelenéseiért és tesztjeiért látogass el folyamatosan frissülő játék-kalendáriumunkhoz.