Assassin's Creed: Origins - Kritika

Lassan fél éve, hogy az Assassin’s Creed Origins megjelent, s bár talán azt a forradalmat nem hozta el a sorozat életében, mint amit ígért, de még mindig találhatunk arra okot, hogy visszatérjünk az ókori Egyiptom pazarul kidolgozott világába. Ilyen okok a rendszeres érkező frissítések, no és persze a pénzért vásárolható DLC-k, melyekből az eddigi legnagyobb érkezett meg a The Curse of the Pharaos (A fáraók átka - volt egy azonos című Delfin-könyv is a hetvenes években, Ráth-Végh István írta) formájában. A friss kiegészítő természetesen tovább duzzasztja a tennivalók jelen esetben kellemesen átgondolt halmazát, nem csak súlyra mérik ehelyütt a missziókat. Bayek ezúttal Thébában és a Királyok völgyében vakációzik, ott akad számos tennivalója legyilkolandó mitológiai lények, és négy a túlvilágról visszatérő fáraó formájában.

A sztori maga kb. ugyanannyira vaskos, mint az eredeti kampányé, értsd: nem túlságosan. Mégis, mint akciómechanizmusokra épülő KALAND-játék, remekül működik. Jó öreg fetch questekből, vagyis “hozzál el nekem ezt-azt”-klisére alapuló misszióból sajnos van benne rendesen, illetve rengeteg szerencsétlen, a saját burnusza megkötésére is képtelen idióta rogyasztja a nyakunkba a gondjait, ezek alkotják a küldetések másik fajtáját. A narratíva szinte semmi ambiciózusat nem próbál kezdeni Bayek figurájával, személyisége nem fejlődik semerre, mindössze fizikálisan reagál mindarra, ami történik vele. Hogy akkor hogy a lópikulába sétál ki-be Bayek a túlvilágra, arra nem kapunk magyarázatot. Ha magát a figurát nem érdekli, te mit törődsz vele? Nesze, itt egy óriás skorpió, gyakd le!

15 óra alatt játszottam végig a Curse of the Pharaohs-t, de én sosem sietek. Te gyorsabban megleszel vele. A fő küldetésvonal mellett a DLC ugyebár megajándékoz minket a thébai területek felfedezésének élményével, meg a fentebb már megemlített szokásos fajta mellékküldetések nem túlságosan vérforraló csapatával. A szinthatárt 55-re húzza fel, a skillfára meg felaggat több leszakajtandó képesség-gyümölcsöt. Ahhoz képest, hogy négy éve láttuk utoljára Bayeket (ugyanis ennyi idő telik el a főjáték és a TCOTP sztorija között), ezek a megszerezhető skillek haloványak. Mit csinált ez alatt a négy év alatt, egy piramis árnyékában szürcsölte a limonádét?

A DLC önmaga után hagyott hatása mindezen kellemetlenségek ellenére pozitív. Mert ez az egész, mint kaland, mint nagyívű mese, többnyire hatásosan működik. A részletek gyönyörűsége és a világ kiszámíthatatlansága andalító erővel áll össze valami már-már emlékezetessé. Mondom ezt úgy, hogy egy-két kivétellel még csak nem is szeretem az Assassin’s Creed-játékokat. Úgyhogy részrehajlás kizárva.

Az Assassin's Creed Origins - The Curse of the Pharaohs DLC március 13-án jelent meg PC, PS4 és Xbox One platformokon, mi PS4-en teszteltük. Az idei év további megjelenéseiért és tesztjeiért látogass el folyamatosan frissülő játék-kalendáriumunkhoz.