1-2-Switch - Kritika

Egy játék nem játékosoknak

TESZT: 1-2 Switch - 1-2-Switch

Az égvilágon semmi gond nem lenne a 1-2 Switch-csel, ha azt a Nintendo a március 3-án megjelent új konzolja mellé csomagolta volna ingyenes techdemóként, aminek segítségével a játékosok gyorsan megismerkedhetnek a masinával és a különleges Joy-Con kontrollerek megannyi vagány funkciójával. A japán vállalat azonban érthetetlen módon (vagyis pontosabban szólva kristálytiszta szándékkal) úgy döntött, hogy külön, majdnem teljes árú programként, mintegy 15 ezer forintért kínálja megvételre a 28 minijátékot magában foglaló gyűjteményt, ami legyünk őszinték: elég pofátlan húzás.

Merthogy a csomagban található többjátékos programok (egyedül az Eating Contest egyszemélyes, hiszen az infravörös kamerát használ, ami kizárólag a jobb oldali irányítón található) nagy részét játéknak titulálni is igen nehéz, hiszen a Wii konzol mellé járó Wii Sports felhozatalával ellentétben ezek általában egyszer használatos poénra, vagy éppen a Joy-Conok egyetlen funkciójának (mozgásérzékelés, HD Rumble, giroszkóp) bemutatására építenek. A csomag igen vegyes képet fest, találunk a teljesen kellemetlen és fájdalmasan érdektelen megoldásoktól (a konzol "elaltatására" és minél észrevétlenebb lehelyezésére kitalált Baby, a virtuális tehénfejésre szolgáló Milk, vagy éppen a Joy-Con megfelelő pozícióban tartására kihegyezett Zen) kezdve a közepesen szórakoztató kihívásokon át (Wizard, Shaver, Beach Flag, Samurai Training) az egészen érdekes és szórakoztató megoldásokig mindent.

Az előbbi két kategória képviselői vélhetően már a 1-2 Switch másodszori indításakor sem kerülnek elő többet, de szerencsére akad olyan is, amiben megvillan a Nintendo zsenialitása egy-egy pillanatra. Ilyen például a vadnyugati pisztolypárbajokat megidéző Quick Draw, amiben cowboy-ként egymás szemébe nézve kell a Fire szóra mihamarabb elsütni a Joy-Conunkat. A gép nemcsak a gyorsaságot, hanem a lövés szögét is figyeli, így tényleg egy izgalmas kis partijáték kerekedhet a reflexeinket megtornáztató Quick Draw-ból egy-egy bulin, pláne, ha annak alternatív verzióját, a Fake Draw-t indítjuk el, amiben hamis parancsszavakkal próbál elhamarkodott lövésre ösztönözni minket a Switch.

Vagy ott van a Ball Counting, ami a kontrollerek HD Rumble funkcióját hivatott demonstrálni. Ebben az egyszerű játékban azt kell megtippelnünk, hogy hány golyó mozgását szimulálja éppen a Joy-Con. A technológia döbbenetes, tényleg olyan, mintha a kontroller helyett egy kis dobozkát tartanánk a markunkban, amiben apró golyók gurulnak ide-oda a fizikai törvényeknek megfelelően. Nehéz ezt érzékletesen leírni, de egy hihetetlenül innovatív megoldásról van szó. De hasonlóan élvezetes a virtuális zárak feltörésére kitalált, roppant jól működő Safe Crack, vagy éppen a Harry Potter-univerzum által ihletett Wizard, amiben varázslókként csaphatunk össze az aktuális ellenfelünkkel, és még némi taktikát is vihetünk a kontratámadásokra erősen építő mágiaharcokba.

A játékokat egyébként felesleges tovább vesézni, hiszen sem különösebb játékmenetről, sem grafikáról nem beszélhetünk, pláne, hogy a 1-2 Switch sok esetben egyenesen követeli, hogy ne nézzünk a képernyőre, hiszen a közös tehénfejés, szódarázás, kardozás csak úgy élvezetes, ha közben zavartan a másik szemébe pislogunk... Ha megnézitek a fenti, teátrálisan túljátszott trailert, máris képbe kerültök az összes minijátékkal, és ezeket a kis videókat fogjátok viszontlátni a játékban is rövid tutorial gyanánt, majd egy kattintás, és máris indulhat valamelyik őrült megmérettetés. Hogy kinél melyik lesz 2 perc után is érdekes, azt leginkább az egyéni ízlés dönti majd el.

Azt viszont el kell ismerni, hogy a Nintendo még mindig zseniálisan képes bevonzani az új játékosokat, olyanokat is, akik esetleg korábban soha életükben nem ragadtak még kontrollert, vagy csak nagyon ritkán ülnek le egy-egy program elé. A 1-2 Switch nem igényel gyakorlást vagy videojátékos tapasztalatot, pár másodperc után már az is bőszen borotválkozik (!!!), pingpongozik, kardozik és lövöldözik, akinek korábban eszébe sem jutott az ilyesmi, legyen 6, netán 66 éves. Éppen ezért, hogy egy kicsit árnyaljuk a képet, alább elolvashatjátok szerkesztőségünk hölgy tagjainak rövid véleményét is, akik bizony az IGN legutóbbi összejövetelén alig bírták lerakni a 1-2 Switch-et.

Veronika: A 1-2 Switch számos szórakoztató minijáték csokrából eddig csak hármat sikerült (Milk, Safe Cracker, Treasure Box) kipróbálnom, de már így is roppant elégedettnek mondhatom magam. Nagy kézikonzol rajongóként (pl: Game Boy és Nintendo DS) azzal a jóleső érzéssel gazdagodtam, amivel mindig is szoktam, amikor úja és újra rákapok egy-egy örökzöld kis gép ízére. Azt kell, hogy mondjam, a 1-2 Switch rendkívül szórakoztató, és nem szükséges komoly videojátékos tapasztalat ahhoz, hogy a Milkben levezényeljünk egy kis háztáji tehénfejést, vagy a Treasure Chestben némi odafigyeléssel kiszabadítsuk kincses ládikánkat a rozsdás láncok fogságából. Kicsiknek és nagyoknak nagyszerű szórakozást nyújthat egy jól megérdemelt vasárnapi ebéd után a 1-2 Switch 28 minijátékból álló gyűjteménye. Elsőre furcsa lehet a Joy-Conok apró mérete (nálam egyértelműen a neonpiros/neonkék kombó a nyerő), de ez egykettőre megszokható, úgyhogy no para! ;)

Zsófi és Viki kardcsatára készül

Viki: Első benyomásra azt kell mondanom, a 1-2 Switch jó kis cucc. Nálam hatott az újdonság varázsa és simán lekötött néhány órára, azzal együtt, hogy a játékok többsége egyszerű és könnyen kiismerhető. Még sosem fejtem tehenet, és nem is vágytam rá kifejezetten... a Switch-csel ezt is kipróbálhattam. Bár 11 pohár tejet kipantomimeztem a tehenemből, nem lesz belőlem tehenészlány, ez már biztos. Nálam az abszolút nyerő játék a kincsesládát láncok tömkelegéből kiszabadító Treasure Chest. Inkább leszek kalóz, mint tehenész.

Zsófi: Először nem hittem el a játék címét, aztán a bemutatóvideóra gondoltam, hogy valami tréfa: tényleg egymással szemben ülve úgy kell tennünk, mintha tehenet fejnénk?! De hamar rá kellett jönnöm, hogy ezek a játékok annak ellenére, hogy olyan egyszerűek, mint a faék, kimondottan mókásak. Pár órányi szórakozásra egy kisebb társasággal jó kikapcsolódás, viszont az biztos, hogy nem fogjuk minden hétvégén újra előkapni a 1-2 Switch-et. És egy jó tanács: filmfelvételre és fényképezésre alkalmas eszközt ne engedjetek a közelbe, főleg akkor ne, amikor tehenet fejtek.

Pozitívum

  • Bárki azonnal elboldogul vele
  • Akad néhány szórakoztató pillanata
  • A Joy-Con technológiáit remekül bemutatja

Negatívum

  • Brutálisan túlárazott
  • A legtöbb "játék" másodpercek alatt kifullad

Végszó

Teljesen egyértelmű, hogy a 1-2 Swich-nek alapból a Nintendo Switch-re installálva lenne a helye ingyenesen (vagy legalább egy kevesebb programot tartalmazó verziójának), hogy kedvünkre mókázhassunk, miközben megismerjük a konzol képességeit. Így viszont rövid idő után nem tudunk majd szabadulni a gondolattól, hogy nem mi fejtünk meg éppen egy virtuális tehenet heherészve, hanem a Nintendo minket. Még akkor is, ha a gyerek és a konzolt korábban sose látó szomszéd képes egész délután elszórakozni vele.

További cikkek a témában

1-2-Switch

Nintendo | 2017. március 3.
  • Platform

TESZT: 1-2 Switch

5.5
Átlagos
Techdemónak és pár óra mókázásnak egész jó, de játéknak vajmi kevés. Pláne ilyen áron.
1-2-Switch
Kommentek