BrightBurn - A lángoló fiú - Kritika

Odafentről érkezik az áldás a gyermektelen Breyerék életébe: egy idegen űrkapszulában egy csecsemőt találnak, akit befogadnak, és sajátjukként nevelnek. Aztán mikor a kis Brandon betölti a 12. életévet, a pubertás nyomai egészen sajátosan kezdenek el megjelenni rajta: képes lesz repülni, szélsebesen haladni, a szeméből pedig pusztító sugarat kilőni. Elég veszélyes fegyverek ezek egy tinédzser fiú kezében, főleg ha társai még ki is rekesztik, a hangok a fejében pedig gonosz tettekre sarkallják...

Meg kell hagyni, óriási ötlet van a BrightBurn hátterében: valószínűleg mindnyájan elgondolkodtunk már azon, hogy tulajdonképpen mekkora mázli, hogy Superman, Batman, Aquaman és a többi szuperhős igazából feddhetetlen lélek (mutassanak bármilyen sötét oldalt a vásznon), és képesek is azok maradni az őket sokszor már gyerekkoruktól fogva érő hányadtatások ellenére is. Sokunk már ennek töredékétől bekattant volna, és ha olyan erők és források birtokosai lettünk volna, mint ők, akkor lehet, hogy rossz dologra használtuk volna ezeket.

Ezt a minden kockában felmerülő kérdést járja körül A lángoló fiú, melynek címszerepében ugyan egy izgalmas új horrorikon jelenik meg, a ráépített film úgy szét van szabdalva, mintha a hasmenéssel küzdő Flash vágta volna meg. 90 percbe próbál sűríteni egy komplett eredettörténetet egyéni és családi drámával, jumpscare-ekkel és leszámolásokkal együtt, ennek a túlzsúfoltságnak köszönhetően pedig sem a történet, sem a karakterek nem tudnak igazán kiépülni, az ijesztgetős részek pedig elszigeteltnek hatnak - annak ellenére, hogy azok többé-kevésbé működnek.

Pedig egy újfajta horrorfigura bevezetéshez nagy szükség van a megfelelően kidolgozott háttértörténetre - mármint ha komolyan akarjuk venni azt. De lehet, hogy a James Gunn produceri felügyeletével készült és a fivére és unokatestvére, Brian és Mark Gunn által írt BrightBurn igazából nem akar több lenni egy gyorséttermi rémmesénél, amihez hasonlókat anno autós mozikban meg éjféli vetítéseken pörgettek. Amennyiben ilyen feladatot vállalta magára, akkor A lángoló fiú azt teljesíti is: nem túl okos film, cserébe gyorsan lezavaródik, helyenként ijesztő, máskor jó kemény, és egy pillanatra sem próbál nyomasztónak tűnni.

Kár, pedig ebben a sztoriban ennél sokkal több volt: egy alaposabban kidolgozott forgatókönyv ügyesen végigkísérhette volna Superman mindenki által ismert eredettörténetét, hogy módszeresen siklassa azt ki, míg el nem jut odáig, hogy az acélember a világ megmentése helyett annak elpusztítását tűzi ki elborult elméje céljául. Sajnos azonban a film előzetesének több köze van a Superman-mítoszhoz, mint a kész filmnek, amely bakugrásban rohan végig a történéseken óriási ziccereket kihagyva közben. Felbukkan például egy lány, akiből akár a történet Lois Lane-je is lehetett volna a maga összetört, megfélemlített módján, hogy ezzel a film a családon belüli erőszakra is reflektáljon, ám a szándékkal együtt a karakter is eltűnik félúton. Hasonlóan merül ki pillanatok alatt a nevelőszülők jelleme is, akik kétségbeesetten kapaszkodnak a józan eszükbe meg abba, amit a forgatókönyvírók kitaláltak a számukra, ez utóbbiak pedig egymással ellentmondó cselekedetekre és nem túl okos döntésekbe kényszerítik őket, amit aztán mindenki jól megszív - főleg a nagyobb elvárásokkal rendelkező néző.

Aki viszont tényleg csak egy egyszerű rémtörténetre vágyik, azt a Troma-filmekből jött Gunn és kompániája maradéktalanul kiszolgálja: mivel antihőse olyan tulajdonságokkal van felvértezve, melyek segítségével gyakorlatilag bármit megtehet, ezért az általa jelentett fenyegetés lehengerlő és kivédhetetlen, ami elől nem lehet sem elfutni, sem elrejtőzni, ez pedig szorongással töltheti el az arra fogékony nézőt. Egy-két áldozatával elég csúnyán el is bánik, tehát a 18-as karika sem túlzás, ugyanakkor a film még az előtt véget ér, hogy úgy igazán beindulhatna. De legalább a feliratok alatt az kiderül, hogy még James Gunn is saját univerzumot építget.

A BrightBurn - A lángoló fiú május 9-től látható a hazai mozik műsorán. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban, az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát pedig kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek.