South Park: Snow Day! - Kritika

Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a South Park minősége és óriási népszerűsége ellenére nagyon sokáig csapnivaló videójátékos adaptációkat kapott a rajzfilmsorozat. Az ezredforduló táján több próbálkozást is láthattunk, sajnos azonban egyik sem közelítette meg a széria szintjét, sőt az szintén kiderült, hogy nagyon nem működik, ha a jól megszokott 2D-től eltérően 3D-s formában tálalják nekünk Cartmanék eszeveszett kalandjait.

Aztán a sorozat alkotói megelégelhették a vacakolást, és a szerepjátékok nagymesterével, az Obsidian Entertainmenttel együtt elhozták az egészen kiválóra sikeredett The Stick of Truth nevű RPG-t, amit a kiadó Ubisoft folytatott is házon belül a The Fractured But Whole címet viselő második résszel. Ezek azért tudtak ekkora sikereket elérni, mert humorukban és hangulatukban egyaránt pazarul megidézték a rajzfilmsorozatot, nem mellesleg tényleg jól összerakott szerepjátékok lettek. Megvolt tehát a recept, amivel minőségi adaptációt lehet készíteni, azonban a South Park alkotói mégsem ezzel folytatták a sort.

A South Park Digital Studios a THQ Nordic és a Question Games közös munkájának gyümölcse nem a Ubisoft által megkezdett vonalat viszi tovább, kihajítja a 2D-s látványvilágot, sőt mechanikáit megnézve nagyon könnyen tucatterméknek nézhetjük. A helyzet viszont az, hogy mindezek ellenére mégis megéri visszatérni miatta a coloradói kisvárosba.

Filmünk szereplői kitalált alakok

Ha meglátjuk valamelyik digitális boltban a South Park: Snow Day! leírását, azt hihetnénk, hogy durván mindent rosszul csinál adaptációként: nem teljes áron kínálják, élő szolgáltatásos alapokra épül, központi eleme a kooperatív játékélmény, és még 3D-s is. Az utóbbi években túl sokszor égették már meg a kiadók magukat azzal, hogy erőltették az előbbiek valamelyikét, vagy akár egyszerre többet is. Ezért is okozott viszonylag hamar meglepetést az új South Park-játék.

Történetünk úgy veszi kezdetét, mint egy klasszikus South Park-epizód: a tévé bemondja, hogy óriási hóvihar érte el a kisvárost, ami emberéleteket is követelt, persze Cartman még mindig Cartman, így a tragédiák nem hatják meg, ő pusztán abban reménykedik, hogy az áldatlan állapotok miatt hószünetet rendelnek el a suliban. Legnagyobb örömére ez meg is történik, így hát feldobja jól ismert varázslósapkáját, és pajtásaival (?) együtt kiözönlenek a behavazódott utcákra, hogy megint Dungeons & Dragons-utánzatot játszanak egymással.

Itt jön a képbe a frissebb South Park-játékok kvázi főszereplőjévé avanzsált új kölyök, akit már jól ismernek a többiek, és mivel legutóbb tönkrevágta a játékot, kellett némi szabálymódosítást eszközölni, hogy ismét működjön a szerepjátszás. Ezt akár úgy is értelmezhetjük, hogy a készítők így magyarázzák meg az RPG-s vonal elhagyását, ami helyett ezúttal egy tipikus roguelite-ot kapunk, annak előnyeivel és hátrányaival.

Maga a történet egyébként nem túl nagy eresztés, de mivel olyan az egész, mint egy hosszabb South Park-epizód, tele a rajzfilmre jellemző humorral, beszólásokkal és bizarr dolgokkal, simán elnézhető neki, hogy nem váltja meg a világot. Aki még mindig nem unt rá a fingós viccekre, az értékelni fogja Kula bácsi visszatérését ebben az új sztoriban, amiben sötét anyagként hivatkoznak a fekáliára, és ami nem utolsósorban kapcsolódik a WC-ből előbújt karakter rajzfilmes balhéjához. A sötét anyag pedig nemcsak egy bizarr sztorielem, hanem az egyik legfontosabb játékmechanika is.

A műsorban csúnya szavak hangzanak el

A Snow Day! laza keretsztorijához a készítők egy viszonylag klasszikus roguelite játékmenetet mellékeltek. A tutorial teljesítése után Kupa Keepben, vagyis a főhadiszállásunkon találjuk magunkat, itt készülünk fel a küldetésekre, amikből mindössze egy maréknyi van, csakhogy a különböző módosítók és véletlenszerű helyszínek gondoskodnak arról, hogy ne legyen totál ugyanolyan minden menet. Miután kiválasztottuk a missziót és a nehézséget, Cartman közreműködésével jön a felkészülés következő fázisa.

Gyerekrajzokkal kidíszített kártyák közül, az aktuális buildünkhöz illően választhatjuk ki, hogy milyen erősítéssel vágjunk bele a kalandba. Mindegyik fegyverhez és képességhez több módosító tartozik, ráadásul ezek ritkaságukban és így erősségükben is különböznek egymástól. Továbbá foghatunk még egy nagyon találóan Bullshitnek nevezett, korlátozottan használható lapot, ami egyfajta ultimate képességnek felel meg, vagyis jól jöhet, ha eluralkodik a káosz. Ha megvagyunk, aktuális ellenségünk szintén kiteríti lapjait, mert minden egyes futamon más-más módosítókkal nézünk szembe, emiatt persze mi is lehetünk a másik oldalról érkező Bullshit elszenvedői.

Amikor lefixáltuk a játékszabályokat, kezdődik is a kaland, ami tök egyszerű elemekből építkezik. Battyogunk a hóval betakart South Park utcáin, igyekszünk módszeresen leverni a hullámokban ránk törő ellenfeleket, akik között vannak kisebb és nagyobb gyerekek, sőt később már a jóval keményebb felnőttek is beszállnak a csetepatéba. Ha kiterítünk mindenkit, akkor szusszanhatunk egyet, és lehetőség nyílik felfedezni a helyszíneket, ahol különböző tárolók szétütésével jutunk hozzá életet visszatöltő sajtos puffancshoz, megkereshetjük az ingyenes bónuszt adó gót lányt, Henriettát, valamint egy csomó hasznos holmihoz juthatunk.

Ezek között van vécépapír, ami ezúttal értékesebb, mint az arany, mivel egyes pályaszakaszok végén a bárd Jimmy vár ránk, akinél ingyen kiválaszthatunk egy újabb erősítőt valamelyik fegyverünkhöz vagy képességünkhöz. Előtte viszont a vécépapírral egyrészt felturbózhatjuk a kiszemelt kártyát, másrészt lecserélhetjük a kínálatot, ha nem tetszik, amit látunk. Persze jól megszokott módon ezek az erősítők csak az aktuális futamra vonatkoznak, viszont szintén a pályákon találjuk meg a már említett sötét anyagot, amivel már véglegesen javíthatjuk karakterünk tulajdonságait, miután visszatérünk a bázisra.

A roguelike-ok kedvelőinek ennyiből egyértelmű is, hogy a Snow Day! nem szakít a műfaj jól bevált alapjaival, a fent taglalt mechanikákhoz pedig egy gyors iramú harcrendszer társul. Ha nem tudunk magunk mellé más játékosokat szerezni, akkor három MI által irányított társ mászik elő a hóból, hogy segítsenek a csatákban, amire bizony szükség van, mert olykor már közepes nehézségen is kisebb seregeket zúdít ránk a játék. Még tovább nehezíti a dolgunkat, hogy több ellenségtípus van, amik között akad néhány nagyon idegesítő alak. A felnőttek elől például még vetődéssel is nehéz kitérni, az íjászok pedig sokszor hihetetlenül pontosan céloznak.

Alapvetően jól működnek a harcok, habár tény, hogy a menetek elején, erősítők hiányában elég sokáig kell püfölni még a gyengébb ellenségeket is, ami nem túl mókás, ha közben hátulról már csapkodják a fejünket mások. Még jó, hogy egyszerre lehet nálunk közelharci és távolsági fegyver, vagyis ha a dupla tőrökkel nem érjük el az ellenséget, elő lehet kapni a varázsbotot, hogy tűzlabdát szórjunk rá. Az új kölyök természetesen megint sajátosan legendás képességét, vagyis a szellentést veti be a harctéren, így tudunk például az ellenfeleket magunkkal vonszolva rohamozni, a magasba szállni, de ha védekezni kell, lerakhatunk gyógyító totemet is. Sajnos egyelőre nem kell tartani a bőség zavarától, ugyanis nincs vészesen sok képesség a játékban, ami nem tűnt nagy problémának, viszont hosszú távon egyértelműen szükség lesz extra tartalmakra.

Fegyverek terén hasonlóan gyenge a helyzet, mivel mindössze három közelharci és három távolsági darab van, a szűkös kínálat mellett ráadásul a hatékonyságban is elég nagy különbségek vannak. Még jó, hogy a Kupa Keepben nemcsak az eszközeinket tudjuk cserélgetni, különben kevés időt töltenénk el ott.

bázison vár ránk a budiban megbújó Kula bácsi, akinél a már említett sötét anyagot költhetjük el perkökre. Ezek nem vesznek el a menetek után, hanem permanensen erősítik hősünket. Szintén ezen a helyen árulják portékájukat Tweekék, akiknél mindenféle pofás kozmetikai cuccot vásárolhatunk. Van itt sapi, köpeny, frizura, sőt még emote is, ezt a sok jóságot pedig egy olyan valutával tudjuk megszerezni, amelyet játékbeli mérföldkövek eléréséért kapunk. Jó hír, hogy a cuccok nem túl drágák, és mivel nem befolyásolják a játékmenetet, nem lesz tőlük pay-to-win sem az élmény.

Sőt, mikrotranzakciókkal egyáltalán nem is találkoztunk a tesztelés közben, persze láttunk már példát arra, hogy ezek a játékbeli költések csak a megjelenés után kerültek be egy alkotásba, szóval ezen a téren még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni. Az viszont egyértelműen nagy pozitívum, hogy az említett valutát és egyéb jóságokat egyaránt pusztán játékkal lehet feloldani.

Megtekintését semmilyen korosztálynak nem ajánljuk?

Ahogy az is nagy erősség, hogy a 3D-s látványvilág ellenére jól meg tudták őrizni a rajzfilm hangulatát. Az átvezetők során a karakterek ugyanúgy szemben állnak a kamerával, mint a sorozatban, amitől autentikus lesz az élmény, és ugyan a grafika nem a leglátványosabb, azt sem lehet rá mondani, hogy igénytelen lenne. Muszáj kiemelni a soundtracket is, mivel a sokszor bugyuta jelenetek mellé roppant fülbemászó zenék tartoznak, ezeknek hála olyan, mintha heroikus harcokat vívnánk, miközben csak jelmezbe bújt gyerekeket ütlegelünk. Annak ellenére, hogy mennyire bizarr a két dolog egyvelege, teljesen jól működik.

Ez utóbbi pedig összességében elmondható az egész játékra. Minimális számú bug volt csak játék közben, leginkább az okozott problémát, hogy bizonyos tereptárgyakon nehéz átjutni, illetve előfordultak kisebb grafikai glitchek. Nem hiba, viszont egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon mennyire lesz életképes a játék, mivel jelen formájában még a sok módosító ellenére is kevés a küldetés és az ezek közben bevethető cucc. Persze ilyenkor jó hír, hogy live service-es produktumról van szó, vagyis szinte biztos, hogy bővülni fog a jövőben a srácok kalandja, ennek köszönhetően pedig a durván 30 eurós árcédula nagyon baráti ár érte.

Egyértelműen pozitív csalódás az új South Park-játék, ami lehet, hogy az RPG-k után visszalépésnek tűnik egyeseknek, azonban a Snow Day! érezhetően nem is akar annyira ambiciózus lenni, mint az elődjei. Helyette itt egy laza, szórakoztató roguelite-ként tálalt mese, ami nem veszi túl komolyan magát, közben mégis korrekt élményt nyújt, és nem utolsósorban remekül passzol a ’90-es évek óta futó polgárpukkasztó franchise-ba.

---

A South Park: Snow Day! 2024. március 26-án jelenik meg PC, PS5, Xbox Series S/X és Nintendo Switch platformokon, mi számítógépen teszteltük. Az idei év további megjelenéseiért és tesztjeiért látogass el a folyamatosan frissülő játékkalendáriumunkhoz!