Slender Man - Az ismeretlen rém - Kritika

A pofátlan mindenit!

KRITIKA: Slender Man - Az ismeretlen rém

Internetes mémként látta meg a napvilágot, és talán jobb is lett volna, ha megmarad annak: Slender Man, az arctalan gyerekrabló ugyanis leginkább annak köszönheti hírnevét, hogy rémtettei a vele foglalkozók fejében ölt testet, netszerte csupán leírásokban, grafikákban és hol jobb, hol rosszabb photoshop-próbálkozások formájában létezik: a többit neked kellett hozzáképzelned. És ez így is maradt volna, ha 2014-ben két 12 éves lány nem Slender Manre hivatkozva késelte volna meg egyik osztálytársukat, ezzel ugyanis Slender Man kitört az internet rabságából, és meghódította a valóságot.

Részben az így megnövekedett hírnevének köszönhetően idén film is készült belőle. A magyar keresztségben Az ismeretlen rém névre hallgató filmből pedig könnyen az év legrosszabb bemutatója lehet. És nem azért, mert sovány alapból dolgozik, és nem is azért, mert aggasztó, hogy milyen eseménynek köszönheti létét. A Slender Man azért rossz, mert nem húztak fel köré egy működő filmet.

Pedig akár még működhetett is volna. Slender Man alapjait megannyi zsánerklasszikusból keverték ki, és ezek révén az ismerős mémből akár remek ismeretlen rém is lehetett volna, csakhogy Sylvian White rendező - aki a 2010-es Vesztesek klubja óta nem dirigált játékfilmet - inkább úgy döntött, hogy a lovecrafti és kinges gyökerekkel bíró mumust inkább áthangszereli A körre. Igen ám, de az ezredforduló nagy horrorklasszikusa világosan lefektetett szabályrendszerrel bírt, ami nem csupán központi rémét definiálta kiválóan, de a nézőnek is kapaszkodót nyújtott - ezzel szemben Az ismeretlen rém csupán ködös utalásokat tesz mind címszereplője miben létére, mind pedig arra, hogy mire számíthat az, aki találkozik vele, illetve hogy lehet legyőzni, ha egyáltalán le lehet győzni...

Pontosan ilyen fejet vágsz majd a végén

A történet elején négy lány brahiból megnéz egy nyugtalanító videót a neten, amivel jól magukra szabadítják Slender Mant. Eleinte csak rémálmok gyötrik őket, de miután egyik társuknak nyoma vész, rájönnek, hogy komoly fenyegetéssel állnak szemben, ezért megpróbálják felderíteni azt, hátha arra is rájönnek, hogy győzhetik le. Csakhogy minél többet foglalkozol a Slender Mannel, az annál inkább rátelepszik a lelkedre...

Nem úgy ez a film. Főszereplőivel együtt a néző is hamar azon kapja magát, hogy a sötétben botorkál, kényelmetlenül érzi magát, és nem igazán érti, mi folyik körülötte. Még akkor sem lesz okosabb, amikor felgördülnek a feliratok: mondhatni az ismeretlen rém megmarad ismeretlennek. És ez csak részben a rendező és a forgatókönyvíró hibája: a negatív visszhangtól tartó Sony bemutatója előtt alaposan megnyirbálta a filmet, minek hatására bizonyos szereplők egyszerűen eltűnnek belőle félúton, mások pedig még odáig se jutnak, hogy többek legyenek egy internetes becenévnél, miközben konkrét jeleneteket is leforgattak velük. Konkrétan meg kell nézned a film első előzetesét, ha tudni szeretnéd, hogy a filmben elfelejtett karaktereknek mi lett a sorsuk. Az itt-ott feltűnő szülők is olyanok, mintha ott se lennének: persze világos, hogy a film a tinédzserek elszigeteltségét is szeretné bemutatni, de vannak helyzetek, melyekben muszáj segítséget kérned valakitől, a film mégis gyakorta olyan képet fest, mintha a felnőttek nem is léteznének a világában, csak a gyerekek, az internet meg a rém.

 
Őt ne is keresd a filmben

És ha már szóba került a rém: a netes ábrákon szuggesztíven ábrázolt Slender Man a filmvásznon egyszerűen nem áll össze hatásos mumussá. Jó sokáig rejtegetik is, helyét amatőr módon prezentált, helyenként egészen megmosolyogtató látomásokkal pótolják, hogy aztán mikor végre manifesztálódik, hát csupán pillanatokra felvillanó árnyékok és foltok formájában prezentálják őt. A hozzárendelt hol recsegő-ropogó, hol ciripelő hangeffektusok többnyire működnek, de mikor Slender Mannek meg kéne mutatnia magát, akkor egyszerűen csalódást okoz. Végül mibenléte is csak egy lózungszerű, mindent lefedő magyarázatot kap, hogy ennek révén aztán bármit megtehessen a vásznon, amivel az írók elő tudnak állni. És bizony szegényes fantáziára vall, hogy még így teleportálgatva, ajtókon és falakon átslisszolva, vagy akár telefonokból kiugorva sem tud összehozni egy valamire való ijesztést...


A Slender Man - Az ismeretlen rém augusztus 23-tól látható a mozikban. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban, az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát pedig kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek.

Pozitívum

  • Egész jó hanghatások

Negatívum

  • Durván szétszabdalt cselekmény
  • Megmosolyogtató látomások
  • Nem működő ijesztések

Végszó

Slender Man úgy működik, mint egy vírus, de nem a netet fertőzi meg, hanem az agyat. Nos, Az ismeretlen rém maximum a gyomrunkat fekheti meg: erőszakosan szétszabdalt cselekményével, a sötétben botorkáló szereplőivel, amatőr vízióival és csöppet sem ijesztő mumusával még filmmé se nagyon áll össze - nem hogy nézhető filmmé.

További cikkek a témában

Slender Man - Az ismeretlen rém

2018. augusztus 23.

KRITIKA: Slender Man - Az ismeretlen rém

2.5
Rettenetes
Hát ez sovány lett.
Slender Man - Az ismeretlen rém
Kommentek