Ideje magunkba nézni: Egy szakértő szerint nem is akkora baromság az Indy 4. hűtős jelenete... legalábbis egy darabig
Nyomokban hiteles
Az Indiana Jones és a sors tárcsája idén elbúcsúztatta Indyt, illetve Harrison Fordot a szerepben, bár ez a búcsú nem sikerült jól, közelében sincs A kristálykoponya királyságának, ami a franchise legtöbb bevételt termelt filmje lett. Ez utóbbi is kapott azért kritikákat logikátlanságai miatt, sőt a hűtős jelenetén máig nevetünk. De tényleg akkora baromság ez, mint amilyennek tűnik? Egy szakértő szerint vannak azért dolgok, amelyeket pontosan ábrázol A kristálykoponya királysága.
Az Insider kérte fel Greg Spriggs fizikust, aki a nukleáris fegyverek specialistája, hogy elemezze néhány népszerű film atomrobbanási jeleneteit. Így terítékre került az Oppenheimer és A sötét lovag: Felemelkedés is, na meg nem maradhatott ki Michael Bay Armageddonja sem. De most számunkra az Indy 4. érdekes. A kérdéses epizódban ugyebár Jones Nevadában egy kísérleti telepen, egy modellvárosban próbálja átvészelni a nukleáris tesztrobbantást egy ólommal bélelt hűtőben. Sőt, nemcsak próbálja, hanem át is vészeli azt követően, hogy a lökéshullám hatására többször megperdül a hűtő, tehát nagy távolságot tesz meg. A fizikus szerint totál nonszensz maga a hűtős akció, de sok más dologban meg érdekes módon hitelesen ábrázolja az atomrobbanást A kristálykoponya királysága.
Az ólomhűtő olyan szempontból jó ötlet Spriggs szerint, hogy az ólom bár alapvetően mérgező fém, de megvéd a sugárzástól. Márpedig a nukleáris detonációt követően ezzel is kell számolni, mivel az atommaghasadás (fisszió) következtében neutronok szabadulnak fel, illetve radioaktív anyagok szóródnak szét a detonáció után, sőt a sugárzás hatására a környező tárgyak is radioaktívakká válhatnak. Igaz, Indy bölcsebben döntött volna, ha egy pincében keres menedéket, mivel ott legalább biztosan megússza a lökéshullámot és a tűzgömböt, amelyek azonnali pusztítást végeznek (a halálos sugárzás ugye "csak" rövid vagy hosszú távon öl, attól függ, mennyi dózist kapnak a sejtek). Sőt, ott talán a radioaktív portól is biztonságban lett volna – a hűtőből kiszállva viszont kapott belőle egy kis dózist ő és a kis állat is, ami felbukkant a föld alól.
A másik, amit helyesen ábrázol A kristálykoponya királysága az elektromágneses impulzus. Ennek a spektrumába tartozik a hősugárzás és a látható fény is, avagy ennek hatására gyulladnak meg a modellvárosban látható bábuk a filmben. Spriggs hangsúlyozta, hogy ilyen impulzust konvencionális bombáknál nem tapasztalhatunk, hiszen a maghasadással hatalmas energia szabadul fel, ami a lökéshullám és a radioaktív sugárzás mellett az elektromágneses impulzusban nyilvánul meg. A bábuk alapján pedig el lehet képzelni, hogyan porlasztaná el az embert is az atombomba, ha a robbanás centrumának a közelében lenne. A fizikus szerint az viszont badarság, hogy ilyen sokáig lehetne látni, ahogy lángra kapnak és elégnek ezek az objektumok, mivel a hatalmas hőmérséklet miatt nagyjából tizedmásodpercek alatt elfüstölnének – szó szerint.
Spriggs a lökéshullám további ábrázolásával sincs megelégedve. Kifejtette ugyanis, hogy kétfajta lökéshullám lép fel az atomrobbanást követően: a pozitív és a negatív. A pozitív ellöki magától a tárgyakat, ezt helyesen is ábrázolja a film, de a negatív pont ellenkezőleg hat: beszippantja azokat. És ez a filmből kimaradt. Ugyanígy baromság a fizikus szerint az, hogy a lökéshullámnál gyorsabb a tehetetlenül bucskázó hűtő és a jelenetben látható autó is. Mivel a lökéshullám egy klasszikus akusztikus hullám, így eleinte valamivel gyorsabb a hang sebességénél, majd a lecsengő fázisban eléri azt a szintet. Márpedig a hangsebesség bár függ a közegtől és a hőmérséklettől, de mindig sokkal-sokkal nagyobb, mint akár a legjobb sportkocsié.
"Szóval 3/10-et adnék rá hitelesség szempontjából. Az elektromágneses impulzust és a lökéshullám pozitív fázisát korrekten mutatja be, de a többit tekintve bizony csúnyán elhasal" – mondta ki Spriggs az ítéletet.
