Frantics - Kritika

A Sony rendületlenül szállítja nekünk aktuális konzoljára a közösségi játékokat, melynek a Move alapötletéből kinőtt PlayLink felület biztosít táptalajt. Láthattunk már a témában interaktív filmet a Hidden Agenda személyében, de kaptunk kisebb társas és parti játékot is a fent említett rendszerre tervezve. Ezt az eddig a kritikusok által felemásnak ítélt felhozatalt bővíti tesztünk alanya, az elbűvölő Frantics.

Mint minden PlayLinkes játéknál, első utunk itt is az AppStoreba vagy a Play áruházba vezet, hiszen ezek valamelyikéből kell letöltenünk a Frantics ingyenes és velünk teljesen magyar nyelven kommunikáló alkalmazását. Ezzel telefonunk átveszi a kontroller szerepét az érintőképernyőre és a giroszkópra helyezve a hangsúlyt. Mivel telefon mindenki zsebében lapul, egyszerre négy fő tud megmérkőzni egymással ebben a ritkán puzzle-elemekkel dúsított ügyességi partijátékban. Egy koppintással csatlakozunk a játékot futtató PS4-hez, és már kezdődhet is a móka. Első körben megismerkedünk a show mester szerepét betöltő, kockás mellényben brandyt kortyolgató rókával, akinél viccesebb karakterrel rég nem találkoztam ebben a közegben. Cinikus, pszichopata jellem, aki nem érez semmiféle empátiát az általa lenézett játékosokkal szemben. Szerencsénkre a rá jellemző humor hatja át az egész játékot, bár példákon keresztül nem tudnám átadni az élményt, azért meg kell jegyeznem, hogy a Jazz Punk óta nem nevettem ennyit videojátékon.

A játék kezdése előtt készítenünk kell egy selfiet, ami ha nem direkt sikerült túlságosan előnytelenre, akár meg is ismételhetjük. De avatárunk nem csak egy önarckép lesz, a játék felajánl nekünk egyet a programban található 12 állat közül, amit irányítva fogunk keresztbe tenni a barátainknak. A beagle- szerű kutyától a krokodilon át egészen a kacsacsőrű emlősig szemezgethetünk a repertoárból. Említettem, hogy a játékot maximum három - a játék kezdetekor még - barátunkkal közösen játszhatjuk, de akkor sincs gond, ha nincs meg a négy fő. A program feltölti a hiányzó helyeket botokkal, és amennyiben egyedül szórakoznánk plusz kettő, a gép által irányított ellenfél csatlakozik hozzánk. Ezt már csak a kioldható trófeák miatt is érdemes kipróbálni, bár nagy kihívást nem fog jelenteni az MI által terelgetett állatkák legyőzése, nehézségük változtatására sajnos nincs lehetőség.

Amint megvagyunk a testreszabással, választhatunk három játékmód közül. A legtartalmasabb a kampányként is felfogható Fox's Party, ahol a játékban található 15 minijáték közül sorsol össze véletlenszerűen 4-et a játék, amit egy versenysorozat keretén belül kell teljesítenünk. Természetesen tolhatjuk az általunk előre kiválasztott minijátékokat is, de ha csak egy rövid kört mutatnánk meg a haveroknak, azt is megtehetjük egy különálló futam indításával. Ilyen játéktípus például az árulkodó nevű Friendless Runner, amiben tüskés oszlopokba lökdösve törhetünk borsot barátaink orra alá, vagy a szintén agyzsibbasztó elnevezéssel megáldott, a lovagi tornákra hajazó, de minél több fánk összegyűjtését célul kitűző Dough Knight. Ezek a játékmódok általában három körig, vagy az időhöz kötött versenyeknél az idő lejártáig tartanak. Minden egyes versenytípus teljesítése alatt érméket gyűjthetünk elszórva a pályákon, illetve az adott verseny megnyerésével egy koronára is szert tehetünk. Azonban nem kell szomorkodni akkor sem, ha nem lettünk helyezettek. A program véletlenül kiválasztott kategóriákban egy valag pénzzel jutalmaz egy játékost (aki természetesen nem lehet a győztes), legyen szó arról, ki okozta a legtöbb galibát a többi versenyzőnek, vagy ki utazott a legtöbbet a másik játékos fején állva.

Ezek azért lesznek fontosak, mert a tournament közben kétszer is lesz lehetőségünk aukción részt venni. Az első árverésre az adott versenytípus utolsó előtti körében kerül sor. Licitálhatunk a teljesítményünkre pozitív hatással bíró tárgyakra. Ha ez pont egy ejtőernyős kihívás közben ér minket, akkor ajánlatot tehetünk az idő közben összeszedett érméinkkel arany ejtőernyőre, ami nagyon gyorsan nyílik ki, esetleg bombát hatástalanító szerkezetre, de ha nagyon rosszul áll a szénánk egy, az adott körben elért pontszámunkat megduplázó sapival fordíthatjuk meg a meccs végkimenetelét. A koronák az utolsó kihívás miatt fontosak (ahol szintén ajánlatot tehetünk, az összes eddigi játékmódból kiemelt tárgyra), hiszen itt annyi életet kapunk az alapból mindenkinek járó egy szív mellé, ahány koronát idő közben összegyűjtöttünk. Ha a játék során bármikor kiestünk a körből, az alkalmazáson keresztül bosszút állhatunk és terrorizálhatjuk a még bent maradt játékosokat fagyasztással, a hátukra pakolt rakétával vagy földrengéssel. A versenysorozat végén azonban mindenki nyer, hiszen a nyertest megajándékozza egy kozmetikummal a játékvezető, amit új versenyt indítva bárki az állatkájára aggathat.

Ezt a tartalmat színesítik a ritkán felbukkanó titkos küldetések. Ez úgy néz ki, hogy a Róka a negyedik falt ledöntve felhív minket a telefonra telepített alkalmazáson keresztül, mi szerint van egy ajánlata a számunkra. Majd „SMS-ben” megkapjuk a részleteket, amik általában kimerülnek abban, hogy korona üti a markunkat akkor is, ha segítünk a dobogó legfelső fokára jutni egy véletlenszerűen kiválasztott játékosnak. Vagy éppenséggel, ha nem hagyunk valakit nyerni. Ilyenből több variációt elbírtam volna, hangulatos kis szösszenetek ezek.

A Unity motorral megtámogatott színes-szagos, de kiegyensúlyozott látvány a méltatlanul hanyagolt gyurma animációk világába enged nosztalgikus bepillantást. Bár itt a gyurmahatást a The Neverhoodal vagy a Shaun a báránnyal szemben nem tényleges gyurmával, pusztán annak modellekkel és ügyes textúrákkal való reprodukálásával érik el, ez ennek ellenére is szinte tapintható minőségben idézi meg az adott anyagot. Az animációkra nincs jobb szó, mint a végtelenül cuki (én sem gondoltam volna, hogy ezt leírom), ellenállhatatlan báj árad az összes ügye-fogyott örömtáncból. Zenék terén kellemesen egyszerű hangszereléssel megkomponált dallamok fognak felcsendülni, pont elég a társaság nyüzsgése mellett. A hangok szintén a rajzfilmes kategóriába sorolhatók, nem annyira karikaturisták vagy túlzóak, de remekül idomulnak a játék humorához és vizualitásához. Amit viszont az eredeti angol szinkronhangok művelnek, az kiemelkedő minőségű. A tutorial pop upokat narráló női hang kellemes brit angolsággal adja elő a feladatokat, azonban a rókának hangját kölcsönző szinkronszínész remekel igazán. Erős angol akcentussal, mindemellett a neki írt szövegekhez tökéletes mértékű arroganciával és lenézéssel bújik a karakter bőrébe. Ráadásul minden állatra másként reagál, hiszen a csirkének mindig nyálcsorgatva és a fenséges illatát megdicsérve gratulál, míg a krokodilt ragadozó társként köszönti. A magyar szinkron szintén kiemelkedő minőséget képvisel a szegényes hazai színtéren, bár nem tudja úgy átadni a róka esszenciáját, mint azt az eredeti teszi, így is rendkívül jól előadott munkákról beszélhetünk mindkét karakter esetében.

A Frantics március 7-én jelent meg kizárólag PS4-re, magyar szinkronnal. Az idei év további megjelenéseiért és tesztjeiért látogass el folyamatosan frissülő játék-kalendáriumunkhoz.