Támadás a Fehér Ház ellen 3.: A védangyal bukása - Kritika

Mike Banning (Gerard Butler) már túl öreg ehhez a szarhoz. Ezzel neki is tisztában kéne lennie, ugyanis magas a cukra, alacsony a vérnyomása vagy fordítva, de mindegy is: a lényeg, hogy nincs jó bőrben. Ennek ellenére még mindig ott feszít az Egyesült Államok elnöke (Morgan Freeman) mellett, és hát épp jókor, a POTUS-ra ugyanis pecázás közben drónsereg támad, és ha Butler nem lett volna jelen, hát az gyász lenne. De most jön a fordulat: itt-ott elhelyezett kamubizonyítékok arra mutatnak, hogy a merényletet nem más rendelte el, mint Banning, akiből előbb letartóztatott, majd szökevény lesz. Így aztán a szövetségiekkel és az FBI-jal a nyomában kell kiderítenie, hogy ki tört az elnök életére.

Butler, Butler, mi van veled? Ötven évesen egy cseppet se nézel ki öregebbnek hatvannál, és azt sem lehet mondani, hogy a method acting kedvéért vetted ilyen öregesre a figurát. Persze, osztod a golyókat meg a pofonokat, de közben úgy festesz, mint aki mindeközben az egyik kezében a szívgyógyszerét szorongatná. Még szerencse, hogy nem lógsz ki ebből a filmből, amely minden villódzó vágása és extrém közelije ellenére olyan sutának és lomhának hat, hogy az ember szinte látja maga előtt, ahogy a stáb két felvétel között a összerogyva liheg és az izzadságot törölgeti a homlokáról, mielőtt átállna a következő jelenetre.

Nem lenne fair emiatt a szereplőgárdát hibáztatni, melynek tagjai azért úgy festenek, mint akik nem tudnak tisztességgel megöregedni, hisz - fáj kimondani, de - a 82 éves Morgan Freeman legalább annyira hiteles elnöknek, mint az 57 éves Danny Huston kommandós vezérnek. Az előbbinek már Wyomingban kéne pecázgatnia és nem két G20-as ülés között, az utóbbinak meg papírokat tologatnia. Tény, hogy Huston karakterének pont az a baja, hogy ezt a szerepet akarják ráerőltetni, és ezért kezdi el keverni a szart, de amikor ő maga is fegyvert ragad, hogy tucatjával kaszabolja le a kommandósokat, nos, akkor elkezded húzni a szádat. És még a 80 felé közeledő Nick Nolte járt a legjobban Banning elidegenedett apja szerepében, ő ugyanis vakkanthat egy sort a vietnami háborúról és amúgy is egy dilis öreget játszik, akinek történetesen van fél tonna dinamitja, mert ez mégis csak egy akciófilm, amiben robbantgatni kell.

De legyen bármennyire pókhálós a szereposztás, mégis inkább a rendezés, az írás, a vágás és a trükkök vágják haza leginkább a filmet. Az még hagyján, hogy A védangyal bukása szemérmetlenül másolja A szökevényt, de még arra se veszi a fáradtságot, hogy egy kicsit is hihetőnek ábrázolja az "egyetlen ember a világ ellen" szituációt. Banning ugyanis nem fű alatt, mocskosan, sárosan menekül, hanem kamionokat lovasít meg, azonnal felkeresi a faterját (hogy ez a szövetségieknek miért nem jutott eszükbe?!), ahol aztán felrobbantanak egy fél hegyoldalt, végül pedig egymaga rohanja meg egy szigorúan őrzött létesítményt. Nyomában a világ leghülyébb rendőreivel és leginkompetensebb ügynökeivel.

Ne már, emberek, ehhez már mi is túl öregek vagyunk, pedig talán még nem ettük meg a kenyerünk javát. Mindenesetre Ric Roman Waugh rendező (akit leginkább a Csapda című Dwayne Johnson-filmről ismerhetünk) arra utasította izzadt homlokú gárdáját, hogy a - párdon! - öregemberek enerváltan megírt, megrendezett és megvalósított csatáját villámgyors vágásokkal, az fps-sel való trükközéssel és arcba mászó kamerakezeléssel turbózzák fel, végeredményül pedig tipikusan olyan akciójeleneteket kaptunk, melyeket alig lehet lekövetni, ami részben kicseszés a nézővel, részben pedig jótékonyan eltakarja a résztvevők hiányosságait.

A film szűkös költségvetésén viszont nem nagyon lehet mit takargatni: az effektusok olcsók, a hátterek vetítettek, a helyszínek sivárak és még azt is könnyen kiszúrható CGI helyettesíti, amit más esetben azért odaépítenek. Egy kreatív rendező A védangyal bukása költségvetéséből ki tudott volna hozni valami üdítőt, de a kaszkadőrmúlttal rendelkező Waugh megelégedett annyival, hogyha lehet, akkor minden jól felrobbanjon. Persze, lőporra nem nagyon volt pénze: a csinn-bumm javát is tíz éves komputerekkel programozták le.

---

A Támadás a Fehér Ház ellen 3. - A védangyal bukása (Angel Has Fallen) augusztus 29-étől látható a hazai mozik műsorán. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban, az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát pedig kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek.