Thor: Szerelem és mennydörgés - Kritika

Dráma és debilség

KRITIKA: Thor - Szerelem és mennydörgés - Thor: Szerelem és mennydörgés
Kritikánk SPOILERMENTES.

Miután istenei cserbenhagyják, Gorr (Christian Bale) elhatározza, hogy a világmindenség valamennyi istenségével végez, és ehhez kapóra jön neki a Halálkard, mellyel mindenféle szörnyűséget tud megidézni az árnyakból. Az intergalaktikus fejvadászat híre Thor (Chris Hemsworth) fülébe is eljut, aki elhatározza, hogy megállítja az istenek mészárosát, és ebben egykori barátnője, Jane Foster (Natalie Portman) is segítségére siet, akiből Thor legnagyobb meglepetésére az újra egybeforrt Mjölnirt forgató szuperhős lett.

Öt évvel ezelőtt a Thor: Ragnarök olyan nagy vérfrissítést hozott a Marvel Moziverzumba, amely nem csupán az egyik legszínpadiasabb hősét írta újra, de az egész MCU-t új hangvétellel ruházta fel. A paradigmaváltással is felérő új megközelítés alaposan megosztotta a rajongókat: sokan visszasírták azt az isteni módon pózóló Thort, aki csak nagyon minimális humort engedett meg magának, mások viszont üdvözölték a szuperhős-mítosz teátrumát kifigurázó hétköznapi fickót, ami csak részben volt Taika Waititi író-rendező hozadéka, ugyanis kiderült, hogy a drabális Chris Hemsworth is éli a humort. A nézők viszont bizalmat szavaztak az ökörködő Thornak, aki a későbbi filmekben is ezt a nagyra nőtt gyerek-karaktert vitte tovább újabb sikereket elérve. Nem meglepő hát, hogy Waititit is sikerült visszacsalogatni egy újabb Thoros kalandra, és ezúttal még szabadabb kezet kapott.

Az pedig a végeredményen is meglátszik, hogy - a rendező szavait idézve - a filmbe mindent beletettek és hogy olyan őrült, hogy nem biztos, hogy Waititi valaha kap még munkát. Ez utóbbitól ugyan nem kell tartani, de az igaz, hogy a Szerelem és mennydörgés leginkább eszement ötletek tárháza, amit nem egy, hanem mindjárt két klasszikussá is vált Thor-sztorira fűztek fel. Ez utóbbiakat - a Thor: A mennydörgés istene és a Thor: A mennydörgés istennője címűeket - alaposan lecsupaszították, és csak központi drámájuk vázát emelték át, hogy aztán aztán mindenféle csiri-csáré jelmezt adjanak rá. Az összkép így aztán meglehetősen vegyesre sikeredett.

 

Már a Ragnarököt is sok kritika érte azért, hogy mennyire elválik benne egymástól a szellemeskedés és a komolykodás, a Szerelem és mennydörgésben még élesebbek a váltások a humoros és a drámai jelenetek között, és ez leginkább annak köszönhető, hogy a viccek még szertelenebbek és infantilisebbek, a dráma viszont jóval emberközelibb, földhöz ragadtabb, átélhetőbb. A nyeretlen tinédzserként hebegő-habogó Jane-Thor páros botladozása és Korg szóviccei viszont majdnem kioltják Gorr drámáját vagy éppenséggel a szerelmetes duó egyikének sötét titkának tragédiáját, de szerencsére a film második felére azért sikerül felülkerekedni ezen, és a tetteknek végre súlya és hatása lesz. Ugyanakkor az MCU egyik legígéretesebb új gonosztevőjeként beharangozott Gorr - hiába teszi oda magát a szerepben a mindig kitűnő Bale - is túlságosan slágvortos ahhoz, hogy igazán nagyhatású legyen. A Ragnarök leggyengébb pontjának tartott Helánál azért még mindig jobban járt, habár a küldetéséhez készen kapott MacGuffinja meglehetősen Tesco-gazdaságos forgatókönyvírói húzás, mint ahogy a végső célja eléréséhez kidolgozott tervét sem fogják írói kurzusokon tanítani.

A poénok olyanok, amilyenek; ahogy azt Waitititől megszokhattuk, ebben a filmben semmi sem szent, helyenként nem csak karikírozza, hanem egyenesen parodizálja a szuperhősfilmeket és azok mitológiáját, néha már-már a negyedik falat is képes lebontani egy-egy meredekebb viccért. De a humor teljesen egyéntől függő - biztos lesz, aki végigkacagja a filmet, mások viszont csak a fejüket fogják csóválni a merészebb megmozdulásokon. Látvány tekintetében viszont hibátlan a film: a Russell Crowe által nagy kedvvel játszott Zeusz vezette istenek gyűjtőhelyének kialakítása pazar, Gorr kreatúrái és a helyek, ahol megfordul, olyan bizarr játékokat idéznek, mint a Limbo, egyes lények dizájnja pedig vetekszik A galaxis őrzői-filmekben látott szürreális kavalkáddal. És ezeknek a más és más külsővel rendelkező világoknak nem is kell szignifikáns egésszé összeállniuk, mert így legalább tényleg úgy érezhetjük magunkat, hogy egy univerzumokat átívelő kaland részesei vagyunk. Akciójelenetek tekintetében a humor kéz a kézben jár a menőséggel, és ugyan a Szerelem és mennydörgés koreográfia tekintetében nem hoz semmilyen váratlant, de azért kínál egy-két olyan jelenetet, amit elismerő bólogatással lehet honorálni.

Végsősoron viszont elmondható, hogy a film talán jobban járt volna, ha Waititi mégsem tömheti meg mindennel, ami az eszébe jut, és kap egy kis kreatív kontrollt felülről, mert nem csupán a kézjegye érezhető ott a film minden pillanatán, de kicsit az egója is, ami leginkább az általa játszott Korg elég rendesen túltolt szcénáiban érhető tetten. Attól viszont nem kell félnetek, hogy a Szerelem és mennydörgés ne Thor filmje lenne: a fókusz maximálisan az övé, Hemsworth pedig ismét sokoldalú játékkal hálálja meg a figyelmet. Nem csoda és nem is baj, hogy a jövőben is szívesen eljátszaná a karaktert. Talán ezúttal viszont jobb lenne, ha egy másik rendező irányításában öltené magára az asgardi hős köpenyét.


A Thor: Szerelem és mennydörgés (Thor: Love and Thunder, 16 éven aluliaknak nem ajánlott) 2022. július 7-től látható a magyar mozikban. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban.

Pozitívum

  • A színészek sokoldalú játéka
  • Pazar látvány, szélsebes cselekmény, meglepően földhöz ragadt dráma
  • A humor hol betalál...

Negatívum

  • ...hol nem
  • Túlságosan nagy a szakadék a szellemeskedés és a dráma között

Végszó

Taika Waititi a Szerelem és mennydörgéssel maximális sebességre kapcsolt ökörködés tekintetében, és ez nem mindenkinek fog ízleni - főleg hogy a szabadjára engedett gyermeki fantáziája kicsit agyonnyomja a film alapjáraton izgalmas karaktereit és hatásos drámáját. A negyedik Thor-kaland mindezzel együtt is nagyon szórakoztató és habkönnyű nyári móka, amiben a látvány pazar, az akció pörgős és a humor sokszor betalál, de egy összeszedettebb hozzáállás ennél sokkal emlékezetesebb filmet eredményezett volna.

További cikkek a témában
Kommentek