A Kaptár: Raccoon City visszavár - Kritika
Resident Evil-kisokos kezdőknek
A Capcom Resident Evil-játékai annak idején forradalmasították, sőt tulajdonképpen megalapozták a t��lélőhorrorok műfaját, népszerűségük pedig töretlen a közelmúltban megjelent remek remake-eknek és folytatásoknak köszönhetően. A videójáték-adaptációkon ülő "átok", illetve inkább a játékok tipikus, rossz filmes megközelítésének eredménye lehet, hogy a témában eddig nem sikerült épkézláb élőszereplős filmet készíteni. Paul W.S. Anderson és Milla Jovovich paródiába illő akciómozijai részről részre egyre nagyobb és érthetetlenebb sikert arattak annak ellenére, hogy egyre kevesebb közük volt a forrásművekhez. Johannes Roberts (47 méter mélyen) rebootja, A Kaptár: Raccoon City visszavár ezektől ha nem is mérföldekkel, de jobb, bár ez sem töri meg a játékadaptációkon ülő átkot.
A raccooni rendőrőrs ostroma - Erről van szó
A Raccoon City visszavár a legelső Resident Evilt (1996) és annak 1998-as folytatását dolgozza fel kiegészítve persze Roberts saját ötleteivel. A címszereplő, amúgy is pusztuló várost rejtélyes okokból kifolyólag elhagyja az itt kísérleteket folytató Umbrella Corporation nevű gyógyszereket és egyéb kemikáliákat gyártó vállalat. Az árvaház egykori lakója, Claire Redfield (Kaya Scodelario) 1998-ban tér vissza Raccoon Citybe a rendőrség elit alakulatánál, a S.T.A.R.S.-nál dolgozó bátyjához, Chris Redfieldhez (Robbie Amell), hogy mutasson neki egy, az Umbrellára nézve kompromittáló felvételt, miszerint a cég borzasztó kísérleteket végzett gyerekeken speciális vírusokkal, amelyek lassan, de biztosan terjednek a városban. Nemsokára el is szabadul a pokol, így Claire-nek, a vele összefogott zöldfülű rendőrnek, Leon S. Kennedynek (Avan Jogia), valamint Chris még életben maradt bajtársainak, Jill Valentine-nak (Hannah John-Kamen) és Albert Weskernek (Tom Hopper) valahogy ki kell jutniuk Raccoon Cityből, amit elárasztanak a zombik és egyéb mutánsok.
Vírusmentesség - Ezért jó
Az előző A Kaptár-filmekkel két nagy gond volt a sok közül: egyrészt készítőik ostoba akciófilmeket csináltak a túlélőhorror Resident Evilökből, másrészt teljesen önkényesen és esetlegesen használták fel a játékok motívumait és karaktereit, holott annak idején Paul W.S. Anderson író, rendező és producer Robertshez hasonlóan hevesen bizonygatta, hogy ő nagy Resi-rajongó. Johannes Roberts azonban nem csinált feneket a szájából, a Raccoon City visszavár valóban tükrözi, hogy az alkotó imádja ezt a nyomasztó és torzszülöttei miatt gyomorforgató világot, nem is nagyon akart eltérni sem a játékok sztorijától, sem azok hangulatától. Itt végre nincs pörgőrúgásokkal és telekinézissel is operáló Alice (így hívták Milla Jovovich szuperhősnőjét), Chris, Claire, Jill és Leon mind hús-vér emberek, akik ugyan értenek a fegyverekhez, de ettől még nagyon is sebezhetők, ugyanúgy a puszta túlélésért küzdenek a zombihordákkal, a lickerekkel vagy Dr. William Birkinnel (Neal McDonough), az Umbrella tudósával szemben, mint bárki más a városban. Ez a felállás eleve feszültebbé teszi a Raccoon City visszavárt, még ha a játékok rajongói tudják is, hogy a játéksorozat rendszeresen visszatérő hőseiről van szó.
Továbbá Johannes Roberts tényleg horrorfilmet készített, a viszonylag alacsony, 25M$-os költségvetéshez képest erős atmoszférát tudott teremteni a Resident Evilökből ismerős helyszíneken, a fény-árnyék hatások és a hagyományos speciális effektusok, illetve maszkok segítségével. Roberts számára bevallottan John Carpenter 1976-os "zombik nélküli zombifilmje", A 13-as rendőrőrs ostroma volt a minta, bár sajnos a több helyszín közötti ugrálás megakadályozza, hogy a Raccoon City visszavár a Carpenter-filmhez hasonló egyszerű, de intenzív ostromthrillerként működjön. Ennek ellenére Johannes Roberts jó érzékkel adagolja a feszültséget, a kissé túlnyújtott nyitójelenetet leszámítva megfelelően lassú tempóban bontakoztatja ki az apokalipszist. Először csak intő jeleket kapunk egy-egy vérző szemű vagy kihullott hajú civil, illetve megveszett kutya formájában, majd egyre agresszívebbé válnak a fertőzöttek, és az ikonikus teherautó-baleset után már nincs visszaút és megállás. Maga a sztori egyébként inkább azok számára tartogat csak meglepetéseket, akik nem ismerik a játékokat, a rajongók viszont már kívülről fújják a fordulatokat.
Zombiharapás - Ezért nem jó
Hiába az erős rendezés és atmoszféra, azért a Raccoon City visszavár inkább egy jó indulattal is B-film benyomását kelti. A speciális effektusok az átlagos zombik, a vér és a testnedvek ábrázolása esetében vannak a helyükön, de ha különlegesebb szörnyek lépnek a színre, akkor már inkább szörnyülködhetünk. A digitális tűz- és robbanáseffektek fapadosak, az utolsó, nagy összecsapás kifejezetten röhejes, süt róla a pénzszűke. Az a tehén a fináléban pedig egyenesen vicces, holott Johannes Roberts határozottan nem horrorparódiát akart rendezni, illetve a tehenes jelenetet sem parodisztikusnak szánta. Ezeket persze még csak-csak megemésztenénk, betudnánk az alacsony költségvetésnek, de a karakterek ábrázolására és a párhuzamos történetmesélésre már nincs mentség.
A Raccoon City egyik legnagyobb problémája, hogy Johannes Roberts a Resident Evil 1-2-t egyszerre akarta adaptálni, holott bőven elég lett volna egy alig több mint másfél órás filmre csak az egyik, mondjuk a második rész, ha már A 13-as rendőrőrs ostroma az alkotó kedvence. Mivel az első és a második Resi helyszínei között ugrál a cselekmény, így nehéz igazán kötődni bármelyik központi karakterhez, főleg, hogy a jellemábrázolásukkal nem nagyon foglalkozott Roberts. Leon kivételével mind ismerős persze a játékokból, de egydimenziós figurák, még ha Claire-nek próbált is az író-rendező némi háttértörténetet kanyarítani, de ez egy-két, sután megvalósított jelenetre korlátozódik. Na, de Leon, veled mi lett?! Előtte teljesen értetlenül állunk, és nem azért, mert eredetileg szőke, rövid hajú és kék szemű, az őt játszó Avan Jogia viszont fekete, hosszú hajú, latin típus. A Resident Evil 2-ben is kezdő, de attól még karakán fiatal rendőr a filmben igazi balfék, akit szégyenszemre még Claire is kioktat fegyverhasználatból, nehéz elhinni róla, hogy a pisztolyt nem fordítva süti el. Ráadásul Claire, Chris és Wesker mellett inkább mellékkarakter, ami azért is súlyos hiba, mert a játéksorozat második részének pont ő a főhőse.
Be merjünk lépni Raccoon Citybe, avagy megéri a pénzét?
A Raccoon City visszavár Paul W.S. Anderson borzasztó A Kaptár-sorozatához képest kifejezetten jó, nézhető film, de mi inkább amellett érvelünk, hogy ne azok a maguk módján persze szórakoztató fércművek képviseljék a zsinórmértéket! Johannes Roberts A Kaptárja tisztességesen megrendezett horror-thriller, de nem vagyunk biztosak benne, hogy ez moziba való, mivel karaktereit, számítógépes effektusait és egyébként facsipesz egyszerűségű, bár így is túlzsúfolt történetét tekintve inkább a B-kategóriás, rögtön lemezekre vagy streamingszolgáltatókra küldött alkotások szintjén van.
A Kaptár: Raccoon City visszavár (Resident Evil: Welcome to Raccoon City, 18 éven aluliaknak nem ajánlott) 2022. január 6-án kerül a magyar mozikba. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek.
KRITIKA: A Kaptár - Raccoon City visszavár
