A fájdalom ügynökei - Kritika
Kockázatok és mellékhatások
David Yates rendező a Harry Potter- és a Legendás állatok-filmeken kívül mindössze két mozifilmet rendezett a televíziós munkáin felül. Stábjának hiába sikerült véghez vinni a csaknem lehetetlent és a COVID kellős közepén leforgatni a Legendás állatok: Dumbledore titkait, az újabb varázslós sztori az elvárásokon alul teljesített, ezért a korábban tervezett további folytatásokból egyelőre nem lesz semmi. Sebaj, mert így Yates-nek végre volt ideje más dolgokra, le is forgatta A fájdalom ügynökeit, ami valós történetet dolgoz fel, a New York Times 2016-os cikkéből és a témát részletesebben feldolgozó könyvekből táplálkozik. Lássuk, mit tudott ebből kihozni Yates másfél évtizednyi varázsvilág-kalandozás után!
Erről van szó
Az elvált Liza Drake (Emily Blunt) lányával és édesanyjával él testvére garázsában. A középiskolából kimaradt nő egy sztriptízbárban keresi meg a kenyérre valót és szentül hisz abban, hogy egyszer jobbra fordul a sorsa. A bárban megismerkedik a jóképű és nagydumás Peter Brennerrel (Chris Evans), aki egy gyógyszercég értékesítője és álommelót ajánl neki. Rövid gondolkodás után Liza felkeresi őt és a CV-jét némileg feltupírozva értékesítőként felvételt nyer a Dr. Neel (Andy García) vezette Zanna nevű céghez, ami a rákos betegek fájdalmára kifejlesztett, a konkurenciánál – állítólag – ártalmatlanabb és hatékonyabb megoldást kínál a rászorulóknak. A nőnek teljesen új ez a terület és már feladná az egészet, amikor az utolsó pillanatban sikerül egy orvost meggyőznie, hogy mostantól a Zanna gyógyszerét írja fel, amelynek köszönhetően megveti a lábát a szakmában, nem mellesleg mindössze néhány hónap leforgása alatt mocskosul sok pénzt hoz a konyhára. A fényűző életmód mögött kemény munka, valamint a törvénytelenség határát súroló terjesztési módszer áll, és ahogy az ilyenkor általában lenni szokott, Liza és vele együtt a cég eljut arra a szintre, ahonnan már csak lefelé vezet az út.
Ezért jó
Az emberekért létrehozott, de a busás haszonért azokat mégis semmibe vevő cégek piszkos ügyeiről mindenki hallott már, és talán éppen ezért szeretjük, amikor egy ilyen céget, legalábbis annak nagyhatalmú, a piszkos ügyekkel teljesen tisztában lévő és pont emiatt ügyvédekkel körülbástyázott vezetőit látjuk pofára esni. Ugyanakkor az ilyen csapatokban is csak emberek dolgoznak, akik között ha vannak is gazemberek, a többség leginkább tisztes megélhetést szeretne. Liza első körben nem a nagyokat célozza meg, hanem a városszéli bevásárlóközpontok parkolóiban található üzletsorok olcsón bérelhető helységeiben praktizáló orvosokat, akik a társadalom peremére szorult pacienseiknek nyújtanak enyhülést a fájdalmukban.
A toborzás szintén így zajlik nála, nem a többdiplomás, sokéves szakmai gyakorlattal rendelkező orvoslátogatókat keresi, hanem az egyszerű embereknek ad egy utolsó esélyt. Az egész elgondolása a kétségbeesésre, a reménytelenségre épül, személyes sikere is ebben rejlik, csak aztán ez az egész valahogy túlnő rajta és már nem képes kezelni, nemhogy visszacsinálni a dolgokat. A sztori tehát ígéretes, a színészi alakítások elismerést érdemelnek, és a kétórás játékidő sincs tele üresjáratokkal, ráadásul szinkronnal, a megszokott magyarhangokkal is elérhető A fájdalom ügynökei.
Ezért nem jó
A fájdalom ügynökei megkésett film, illetve láttuk már ezerszer. A Mielőtt meghaltam vagy a Szerelem és más drogok egész jó betekintést nyújtanak ebbe a világba, de az olyan, valóságban is megtörtént nagy botrányokat feldolgozó filmekben, illetve kitalált történetekben is ellőtték már az összes puskaport, mint az Amerikai botrány, a Barry Seal: A beszállító vagy a sokkal komolyabb hangvételű A bennfentes. Mert mit is látunk? Az időben visszafelé haladunk, a szereplők a már megtörtént eset kapcsán nyilatkoznak egy sötét háttér előtt fekete-fehérben, de nem tudjuk, kinek.
A film végén archív felvételeket, híradóbejátszásokat kapunk a vonatkozó valós történésekről és szereplőkről annak igazolása végett, hogy amit láttunk, hiteles. A kettő közül kerekedik ki a kisember története, akit bevesznek a buliba és egy csapásra olyan társaságban találja magát, ahová a pénz nélkül soha nem jutott volna be. Már régen késő, amikor föleszmél és rájön, hogy neki ez igazából nem is jó és túl nagy árat fizetett érte. Nos igen: A fájdalom ügynökei semmi újat nem nyújt ez által, de legalább tisztességesen adja elő az ismerős példázatot.
Megéri a pénzét?
Tulajdonképpen igen. Valószínűleg nem válik klasszikussá, nem fogjuk rendre felemlegetni, vagyis nem A fájdalom ügynökei lesz a hivatkozási alap, ha a nagy botrányokat feldolgozó filmeket vesszük számba. Ugyan drámaként aposztrofálja magát, ameddig azt a cselekmény engedi, inkább humorosan áll a dolgokhoz, és bár a műsorismertetők hajlamosak rásütni arra, amiről fogalmuk sincs, micsoda, hogy "szélhámosfilm", ez most tényleg az. Az Insys Therapeutics cég egyébként valóban létezett, akárcsak a fentanil hatóanyagú Subsys nevű termékük, melyet a nyelv alá kellett spriccelni, így érve el a konkurencia szerénél gyorsabb és hatékonyabb felszívódást. A fentanilt ma is használják, ez a legerősebb, klinikai gyakorlatban jelenlevő szintetikus fájdalomcsillapító, így igen komolyan kell venni a szert és hatását, nem pedig úgy, mint A fájdalom ügynökeiben.
A fájdalom ügynökei (Pain Hustlers, 16 éven felülieknek ajánlott!) 2023. október 27-től elérhető a Netflix kínálatában. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő mozi-, stream- és sorozat-kalendáriumunkban.
