Eltűnt - Kritika
Kiguglizni anyát
Bár az internet egy ideje itt van velünk és több filmben is fejtegetik annak előnyeit és hátrányait, 2018-ban a Keresés megmutatta, hogy relatíve kevés pénzből, néhány szereplővel és egy eredeti ötlettel is lehet olyasvalamit létrehozni, amit a mind kritikusok, mind pedig a közönség elismerését is kivívja. Ugyan az a film nem A-kategóriás fesztiválokra készült és nincsenek benne nagy nevek, az ember mégis bármikor szívesen megnézi, még akkor is, ha már ismeri a végkifejletet. Kétszer ugyanazt eladni nem szép dolog, tudták ezt az alkotók is, ezért az Eltűntben mertek nagyobbat álmodni, amikor elhagyták a négy falat, miközben több helyszínt és szereplőt vontak be egy új és izgalmas, fordulatokban gazdag sztoriba.
Erről van szó
Apja halála után a tizenéves June (Storm Reid) kettesben él édesanyjával, aki éjt nappallá téve dolgozik, hogy lányának mindent megadjon. Magánéletre és pihenésre szinte semmi ideje nem jut, de aztán megismerkedik valakivel, akivel hamar komollyá válik a dolog, amit egy önfeledt kolumbiai vakációval szeretnének megkoronázni. Minden jól alakul, de amikor a lány kimegy értük a reptérre, hiába vár rájuk, a szállodától pedig azt az információt kapja, hogy anyja és új barátja minden csomagját maga mögött hagyva távozott ismeretlen helyre. A kétségbeesett June nem tehet mást, minthogy nyakába veszi az internetet és megpróbálja felkutatni a szerelmeseket. Vigyáznia kell, mert nem mindenki az, akinek mutatja magát, így minél többet tud meg az eltűnés körülményeiről, annál nagyobb veszélybe sodorja saját magát. Anyagi lehetőségei korlátozottak, nem tudja kiben bízhat, de mint minden tinédzser, ő is profin használja az okoskütyüket.
Ezért jó
Bár June talpraesett lány, hiszen az élet ezt megköveteli tőle, nem IT-guru, csak egy átlagos tinédzser. Akárhogy is nézzük, ő még csak egy gyerek, ennek megfelelő tudással, kapcsolatokkal, tőkével és élettapasztalattal. Végig az ő fejével gondolkodunk, és izgalmas azt látni, ahogy – némi segítséggel ugyan – felgöngyölíti az ügyet az internet használatával, ahol a felhasználói élmény fokozása érdekében kismillió adat és információ áll rendelkezésre rólunk. Térfigyelő kamerák, helymeghatározások, titkosított kommunikációs csatornák, bankkártya adatok, társkereső oldalak, a legkülönfélébb applikációk, levelezőrendszerek, közösségi médiában létrehozott profilok, posztok, kommentek, üzenetek stb. útvesztőjén át vezet az út a megoldáshoz. Érdekes dolog eljátszani a gondolattal, vajon ki mit csinálna, ha egyetlen élő rokonának egy másik országban csak úgy nyoma veszne. Az Eltűnt mindezt hiteles színészi játékkal, ötletes vizuális és zenei megoldásokkal teszi, ráadásul olyan csavarokkal, amelyek nehezen kiszámíthatóak és jósolhatóak meg előre.
Ezért nem jó
A film éppen azokon a pontokon döccen meg, ahol más és több próbál lenni, mint a Keresés. A több helyszín több szereplőt jelent, és ezek háttérsztorija nem feltétlenül tesz hozzá a sztorihoz, kicsit sok a dráma és a lelkizés. Elsőre is megértjük, hogy ez az anya-lánya kapcsolat bizony felülvizsgálatra szorul és őszintébb alapokra kell helyezni, felesleges ezt újra és újra előhozni. Minden igyekezete ellenére a film nem lesz technothriller sem, mert a techno és a thriller rész elválik, ez utóbbi pedig a nyolcvanas, kilencvenes évek mára kissé megkopott stílusát idézi. Ilyen maga a megoldás is, ahova az egész kifut: nem túl ötletes, nem túl eredeti, de szerencsére amíg eljutunk oda, és ahogy az egész visszafelé építkezik, az korrekt módon van megcsinálva. A közel kétórás film sztorijában úgy másfél óra van, de ez annyira nem zavaró, mert amikor jó, akkor tényleg jó. Rövidebb, feszesebb, a minket kiszolgáló technológia árnyoldalára jobban összpontosító cselekménnyel talán egy fokkal élvezetesebb lenne.
Megéri a pénzét?
Meg bizony. Fontos dolog, de gyakran elfelejtjük, hogy a technológia szolgál minket, nem pedig fordítva. Hibái és hiányosságai ellenére az Eltűnt érdekes és izgalmas film, ami egyben elgondolkodtató és szórakoztató is. A szájbarágás legkisebb szándéka és jele nélkül mesél nekünk az online tér veszélyeiről egy anya-lánya kapcsolaton keresztül. Rohanó világunkban minden dologhoz, szolgáltatáshoz, információhoz azonnal hozzá akarunk jutni, élményeinket, gondolatainkat, véleményünket pedig azonnal meg akarjuk osztani másokkal. Ehhez rengeteg adatot adunk meg magunkról, rengeteg figyelmeztetést és feltételt veszünk tudomásul – valljuk be őszintén, legtöbbször elolvasás nélkül – egyetlen kis négyzet kiikszelésével. Ott van a nyomunk a virtuális térben minden szokásunkról, kapcsolatunkról, gondolatunkról, tevékenységünkről, melyeket hasznosan is fel lehet használni, de illetéktelen kezekbe is kerülhetnek. Mindez okosan bele van szőve a mondanivalóba, miközben egy kerek történethez, valódi moziélményhez jutunk.
Az Eltűnt (Missing, 16 éven aluliaknak nem ajánlott) 2023. február 23-tól látható a hazai mozik műsorán. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban.
