Car Mechanic Simulator 2018 - Kritika

A számítógépes alkotások hős- (vagy éppenséggel ős)korában megjelent Street Rod vélhetően az első olyan anyagok közé tartozott, melyben szeretett járgányunk alkatrészeit és motorját alapos tuningolásnak vethettük alá a folyamatosan vásárolt, újabbnál-újabb alkatrészek segítségével. Többek között versenyképesebb kerekeket kaphatott, komolyabb váltót szerelhettünk bele, vagy akár kedvünkre átszínezhettük. Az idők folyamán természetesen több hasonló mű is napvilágot látott, melyben az olajos overálban való fabrikálás áll a központban, mobileszközökön ott van például a Cruiser Car Mechanic Simulator és a Sports Car Mechanic Simulator, de ezen kívül a lengyel bázisú Red Dot Games is előszeretettel dobja be a játékost egy-egy garázs mélyére.

A cég az elsősorban fiatalokat megcélzó művein kívül jó pár autóversenyzős alkotást is útjára bocsájtott már, és ugyan a különféle élethelyzeteket, valamint hívatásokat leutánzó szimulátorok csak ritkán sikerülnek kiemelkedően, a Car Mechanic Simulator első, 2014-es változata meglehetősen kellemes perceket okozott a bütykölni vágyóknak. A szebb és komolyabb folytatás egy évvel később érkezett, majd idén elérkeztünk a harmadik, 2018-as évszámmal ellátott kiadáshoz, melynél koraszülöttebben világra jött játékot keveset találni: egy félkész, befejezetlen és ebből következően élvezhetetlen produktum került ki a fejlesztők kezei közül, ugyanis lefagyások, elvesztett mentések, hosszú töltési idő, hiányzó alkatrészek és komoly teljesítménybeli problémák keserítették meg a gyanútlan vásárlók életét. Komoly esélye volt tehát annak, hogy a Car Mechanic Simulator 2018 nem hogy a korábbi epizódok sikerét nem fogja tudni megismételni, de akár tovább bővítheti a valaha létező legrosszabb és legelkapkodottabb anyagok listáját. De a megjelenést követően pár nap leforgása alatt hat patch érkezett, és ha mindent nem is javítottak ki még a fejlesztők, de az egeret már lehet használni a főmenüben is... Micsoda minőségbeli ugrás!

Pedig az alapötlet továbbra is jópofa és addiktív, már ha érdekelnek az autók és az alkatrészek arzenálja által generált, meditatív logikai feladványok: garázsunkat rendszeresen keresik fel telefonon kétségbeesett járműtulajdonosok, mert kocsijukat valamilyen baleset érte vagy csupán egy teljes és alapos ellenőrzést szeretnének kérni. A mi dolgunk pedig az lesz, hogy a problémákat felderítsük, majd mielőbb megoldjuk. Amint felvettük a megbízást, tegyük is rá a verdát az emelőre és kezdjük el megkeresni az elkopott, elhasználódott részeket. Ehhez egyrészt igénybe vehetünk egyfajta „röntgen-látást”, mely piros színnel jelzi a bajos részeket, de az adatlap alapján is nekikezdhetünk a szétbontásnak. Előfordulhat, hogy a tisztelt ügyfél csupán egy egyszerű olajcserét szeretne kérni (ez esetben ne felejtsük el használni az olajleeresztőt), viszont akadnak olyan helyzetek is, amikor a motort apró darabokra kell szétkapni.

Miután kiszedtük a tönkrement egységet, a számítógépen keresztül tudjuk megrendelni az utánpótlást felnihez, karosszériához, gumihoz, rendszámhoz vagy éppenséggel a belsőhöz (több mint 1000 alkatrész és szerszám között válogathatunk). Műhelyünkben minden hasznos holmi elérhető, amire egy magára valamit is adó szerelőnek szüksége lehet: a kerékszerelő és centírozó gépnél a gumiabroncsokat tehetjük rendbe, a daruval kiemelhetjük a motort, a hegesztővel a karosszériát varázsolhatjuk újszerűvé, a rugófeszítő segítségével a lengéscsillapítókat nyomhatjuk össze, továbbá ezeken kívül elengedhetetlen kellék még az emelő is, amivel a járgányt alulról vehetjük szemügyre.

Időnként szükségessé válik, hogy kilépjünk szeretett garázsunk falai közül, egy-egy pontosabb diagnosztikai felméréshez ugyanis a közeli tesztpályán kell mennünk néhány kört; ilyenkor próbára tehetjük az irányítást, a felfüggesztéseket és a fékek állapotát. Nem csupán jobb-rosszabb kondícióban lévő kocsik fordulnak meg a környezetünkben, ugyanis mi magunk is vehetünk egy vadonatúj (és rendszerint méregdrága) példányt a sarki autószalonba ellátogatva. Rendelkezésünkre bocsájtották még a versenypályát is, ahol időre mehetünk pár kört, a roncstelep pedig remek terület néhány kevésbé makulátlan kütyü fellelésére.

Teendőkből szerencsére soha nincs hiány, nekem folyamatosan 3-4 kliens hívása várakozott a telefonban. Amint megvagyunk egy feladattal, némi pénz és tapasztalati pont a jutalmunk. A pénzből alkatrészeket és persze kocsikat adhatunk-vehetünk, a kapott pontokat pedig műhelyünk és munkánk fejlesztésére fordíthatjuk: ezáltal tehetünk szert nagyobb helyre, újabb diagnosztizáló eszközökre (mint mondjuk profilmélység- és feszültségmérőre), és gyorsabbá válhat a szerelés, ezen kívül kedvezőbb árakon rendelhetünk alkatrészeket, netán több pénzt kérhetünk el a szerelésért.

A szervizben megforduló benzinzabálók számára sem lehet különösebb panasz, több mint 40 példány várja, hogy könyékig elmerüljünk a motorháztetejük alatt. Ezek egy része már a korábbi epizódokból ismerős lehet (mint mondjuk a Bolt Reptilia), emellett némelyikük sajátos névvel szerepel (az 1981-es Chevy Impala például 'Bolt Chapman'-ként tűnik fel), de akadnak olyanok is, akik megőrizték egyértelmű márkajelzésüket. Emellett a moddolni kedvelők számára saját editor is rendelkezésre áll, a lista pedig tovább bővíthető külön megvásárolható DLC-kkel: ezekből mindeddig kettő jelent meg, Mazdából a roppant sportos RX-7 és a ’78-as Savanna RX-3 érhető el, míg a másik csomag két Dodge-ot, a Chargert és az 1970-es Challenger R/T-t tartalmazza. Mindkettő 5-5 euróba kerül, mely picit azért magas ár értük, érdemes lehet egy leárazást megvárni.

Látványvilág tekintetében kellemes élményt kap a szemünk, a használt Unity engine szépen teljesít: a verdák csillognak-villognak (már amennyiben nem teljesen rozsdásak) és műhelyünk is igényesen kidolgozott, mi több, akár 3 szintes megagarázzsá fejleszthető. Akad ugyan néhány apróság, ami némi frissítést igényel, a tesztpályán például a visszapillantó tükör nem működik és ugyan az autószalon is elegáns, de nem hogy más vevővel, de eladóval sem igazán lehet összefutni. Az autók bütykölése néhány óra után kissé talán monotonná válhat, az unalom ellen azonban bevethetjük a rádiót, melynek segítségével többféle stílusú muzsika simogatja fülünket: akad elektronikus zenére specializálódott adó, de emellett rockra vagy klasszikus talpalávalóra is hangolhatunk. A 2015-ös kiadáshoz képest a fejlődés tehát több területen is tetten érhető, az új helyszíneken kívül a szerelhető alkatrészek száma is jócskán megnövekedett, így a játékmenet is kicsit komplexebbnek hat. De a csillogóbb és minőségibb kasztni ellenére a Car Mechanic Simulator maradt, ami volt: rétegjáték, ami a virtuális bütykölés kedvelőinek hosszú órákra meditatív élménnyel szolgál hiányosságai ellenére is.

A Car Mechanic Simulator 2018 egyelőre PC-n érhető el 20 euróért, az év végén Xbox One és PS4 változat is várható. Az idei év további megjelenéseiért és tesztjeiért látogass el folyamatosan frissülő játék-kalendáriumunkhoz.