Farming Simulator 19 - Kritika

Műveljük meg kertjeinket!

TESZT: Farming Simulator 19

Akinek lehetősége nyílt ellátogatni az idei németországi Gamescom rendezvényre, annak aligha kerülhette el a figyelmét egy tehénjelmezben kóricáló figura, valamint az egyik, traktorral díszített stand előtt álldogáló nagyobb méretű tömeg, amelynek tagjai szerencsés esetben különféle miniatűrökkel és csinos szalmakalapokkal gazdagodhattak. Mindemellett a helyszínen ki is próbálhatták a hatalmas plakátokkal reklámozott Landwirtschafts-Simulator 19-et, vagy ahogy idehaza ismerik, a Farming Simulator friss felvonását, amely egyébként a show végén a legjobb szimulációs játék díját is megnyerte.

Ami nem csoda, hiszen van elég tapasztalat az alkotók tarisznyájában: a földművelést és állattenyésztést középpontba állító Farming Simulator-széria első része éppen egy évtizede látott napvilágot. A 2008-as változatban még meglehetősen csekély számú lehetőségünk volt farmunk felvirágoztatására, hiszen akkoriban csupán a Fendt gépeit érhettük el a játékban, valamint a búza volt az egyetlen növényfajta. Idővel aztán bővültek a lehetőségek, újabb térképek és eszközök váltak elérhetővé, a 2011-es kiadás már többszemélyes módot is tartalmazott, továbbá a népszerűségnek köszönhetően immár több ízben mobileszközökön is szánthattunk, vethettünk és arathattunk. Sikeressége miatt természetesen felbukkant jó néhány hasonló alkotás, az általunk is bemutatott Pure Farming 2018, a (jelenleg korai hozzáférésű) Cattle and Crops, vagy éppenséggel a Farmer's Dynasty mind figyelemreméltó művek, így az idei kiadásnak már nem csupán a korábbi részek szintjét kellett megugrania.

Miután elvégeztük az alapvető műveleteket bemutató oktatómódot, három úton vághatunk neki birtokunk felfuttatásának. A legegyszerűbb új farmerként kezdeni, hiszen ebben az esetben már rendelkezünk saját földdel és alapvető felszerelésekkel, amivel neki lehet látni a gazdálkodásnak. Ennél több körültekintést igényel a manager szerepe, ugyanis ezt választva nagyobb kezdőtökével indulunk ugyan, ám földünket, épületeinket és gépeinket mind magunknak kell beszerezni. Dönthetünk mindemellett úgyis, hogy teljesen az alapoktól, kevés pénzzel a zsebünkben próbálunk talpon maradni, és vállaljuk, hogy a kemény gazdasági helyzet miatt csak alacsony áron tudunk értékesíteni a piacon.

Bármelyik kihívási szintet válasszuk is, egy többé-kevésbé rentábilisan működő tanyához bevételre lesz szükség, ezt pedig legegyszerűbben a magok elvetésével, majd azok kinövése után aratással érhetjük el. Ehhez tulajdonképpen elegendő egy, a szántáshoz szükséges ekével vagy kultivátorral felszerelt traktor megléte, majd a föld megmunkálását és bevetését követően egy kombájnnal arassuk le a babérokat. A betakarított terményt aztán a silóban raktározhatjuk el, vagy pedig rögtön el is adhatjuk – az aktuális árakról egy táblázat segítségével tájékozódhatunk. Amint megvan a legmagasabb árat kínáló vevő, szállítsuk le az óhajtott árut neki. Kellő anyagi háttérrel felszerelkezve idővel megpróbálkozhatunk cukorrépa, gyapot vagy burgonya termesztésével is, ezekhez azonban eléggé speciális (önhajtású) szerkezetekre lesz szükség. A bőségesebb terméshez használjunk trágyát és szedjük ki a gazt.

Dönthetünk úgy is, hogy inkább a környéken lévő fákat dolgozzuk fel. Ebben az esetben szükségünk lesz legalább egy motoros fűrészre, majd a fát kivágva (kevésbé optimális esetben) kézzel vagy géppel pakoljuk fel, kötözzük le, hogy ne mocorogjon szállítás közben, majd vigyük el az arra rászorulónak. Természetesen legyen gondunk arra is, hogy új csemetéket ültessünk. A kivágással és a rönkökkel való foglalatoskodás némiképp kényelmetlen, a rakodáshoz használt markoló használatához hosszú gyakorlásra van szükség – és még akkor sem biztos, hogy fel tudjuk emelni a csonkokat.

Ennél némiképp egyszerűbb az állatok tartása, amikre minden valamirevaló farmernek szüksége van. Ezúttal az eddig megszokott jószágokon kívül (sertés, tehén, juh és baromfi) immár kutyát is tarthatunk, ami jópofa ötlet, kár azonban, hogy különösebben nem lesz hasznunkra: időnként megetethetjük és boldogan szaladgál fel-alá, de az eldobott labdát nem hozza vissza. Ebünk mellett egy másik négylábúval is gazdagodhat a birtokunk, hiszen az új változatban már lovakat is vásárolhatunk. Egyszerre legfeljebb 16 hátast tarthatunk, akiknek az élelmezésen és csutakoláson kívül mindennapos tréningezésre van szükségük; ehhez pattanjunk fel rájuk és a négyféle tempó (lépés, ügetés és kétféle vágta) valamelyikében látogassunk el a lovas ugrató pályára. A gondoskodás meghálálja magát, hiszen egy kellőképpen trenírozott paripát akár többszörös áron is eladhatunk.

Létezik egy másik bevételi forrás is, ugyanis a környék lakói rendre kisebb-nagyobb megbízatásokkal látnak el, amelyek elvégzéséért (általában igencsak szerény mennyiségű) pénzt hajlandóak fizetni – például szántsuk fel a földjüket, vagy éppenséggel szállítsunk el egy csomagot egyik pontból a másikba. Bizonyos munkákat a rendelkezésre álló gépeinkkel is elvállalhatunk, de szükség esetén bérelhetünk járműveket a küldetés idejére. Tapasztalat alapján csak végszükség esetén érdemes ezekkel a küldetésekkel bíbelődni, mert sok időt vesznek igénybe, és annyira nem hoznak komoly hasznot. Ha netán az esős időjárás miatt éppen nem tudunk aratni, puszta időtöltés gyanánt azonban érdemes lehet egy-egy feladatot elvállalni.

Elegendő profit esetén újabb földeket vásárolhatunk, a rendelkezésre álló területeket a térképen követhetjük nyomon. A menüben találjuk meg a boltot is, ahol a különféle járművekre, építményekre és kiegészítőkre költhetjük el pénzünket: kisebb vagy komolyabb teljesítményű traktorokra, kamionra, kocsira, aratógépekre, netán rakodógépekre tehetünk szert, és itt vehetjük meg az állattartáshoz szükséges fészert, dekorációt is. Ez alkalommal a megszokott Fendt, Grimme, Steyr és többi márkanév mellett már a John Deere gépeit is bevethetjük, bár ezek nem tartoznak a legolcsóbb mulatságok közé.

Kétféle, eltérő hangulatú és más látványosságokat nyújtó helyszínen foglalatoskodhatunk a mezőgazdasággal: az amerikai, némiképp igénytelenebb miliőt Ravenport képviseli, míg a németországi Felsbrunn inkább egy idilli kisváros. Mindkettőt bejárhatjuk nappal és éjszakai is, szikrázó napsütésben vagy szakadó esőben – kár, hogy a napszakok mellett az évszakok nem változnak. Az időjárást egyébként nyomon követhetjük, a két megjelenő ikon közül a jobb oldali 6 órára jelez elő. A nyílt és tágas világ számos csibészségre kínál lehetőséget: rendszeresen megpróbáltam elütni a lézengő gyalogosokat (sajnos nem sikerült), csábított a szomszéd termése is, ám azt nem lehet az éj leple alatt learatni és sajátunkként eladni, ugyanakkor az út közepén „ottfelejtett” traktorommal meglehetősen hosszú sort sikerült létrehoznom, miközben a vezetők hangosan dudáltak. Sajnos a GTA-ban szerzett reflexeknek kevés tér jut, mert nem lehet a sofőröket kirángatni a kocsijukból, így maradt a becsületes szántás-vetés a bevételek növelésére.

Ugyanakkor nem szükséges magányosan művelni földjeinket, hiszen a többjátékos mód ez alkalommal is rendelkezésre áll. Többféle szerver közül választhatjuk ki a legoptimálisabbat a legfeljebb 16 játékos számára: európai és nemzetközi régiók egyaránt elérhetők, ahol a nem jelszóval védett helyekre léphetünk be vagy hozhatunk létre sajátot. Egyébként alaposan leveszi az ember válláról a terhet, ha megoszthatja másokkal a munkát. Erre ugyan lehetőség nyílik szólóban is, ám a gép által irányított munkások ritkán állnak a helyzet magaslatán, és hajlamosak elakadni tulajdonképpen egy fűcsomóban is, rosszabb esetben a rájuk kiszabott teendőt félig elvégezve lebzselnek a földdarab szélén.

Azt jegyezzük meg, hogy a veterán farmereknek nem sok újdonság jutott. Persze mindenből egy kicsit több van (szerszámok, gépek, állatok, növények), és talán a játékmenet is részletesebb, de a sorozat eddigi részeivel próbálkozók változást leginkább a grafikát illetően tapasztalnak majd, ami meg kell hagyni - statikusság ide, kihaltságérzet oda - sokat lépett előre idén. Hogy a napfényben megcsillanó kombájnok látványa elegendő lesz-e a régi motoros virtuális földművesek visszacsábítására, az nagy kérdés, a műfajra rezonáló újoncok azonban minden bizonnyal megtalálják majd a számításukat.

A Farming Simulator 19 2018. november 20-án jelent meg PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra, mi számítógépen teszteltük. Kis érdekesség, hogy C64 (!!!) gépekre is meg lehet vásárolni a Farming Simulatort. Az idei év további megjelenéseiért és tesztjeiért látogass el folyamatosan frissülő játék-kalendáriumunkhoz.

Pozitívum

  • Részletes játékmenet
  • Részletesen kidolgozott járművek
  • Jópofa lovaglási lehetőség

Negatívum

  • Kevés az igazi újdonság
  • Buta mesterséges intelligencia

Végszó

Akik soha nem látott megoldásokat és újításokat várnának az idei kiadástól, azok feltehetően csalódni fognak a Farming Simulator 19-ben. Érdekes és viszonylag részletesen kidolgozott újdonság a lovak jelenléte, például arra is odafigyeltek, hogy eltérő hangja legyen a füvön és aszfalton való ügetésnek, szebb lett a grafika (a termés már hajlik, ha átgázolunk rajta), valamint John Deere márkanév felbukkanása is örömteli (természetesen a modolás lehetősége is adott). A bérmunkások azonban roppant ügyetlenek, és ugyan felépíthetjük álmaink farmját, ám az épületek elhelyezése kissé nehézkes, hiányoltam továbbá olyan elemeket, mint például a napkollektor. Legközelebb pedig kipróbálnám akár azt is, milyen érzés lehet VR-ban szántani, netán saját alapanyagból sört főzni, borászkodni.

További cikkek a témában

Farming Simulator 19

Giants Software | 2018. november 20.
  • Platform

TESZT: Farming Simulator 19

8
Kiváló
Száraz a föld, hármas eke nem állja. Kivéve, ha John Deere.
Farming Simulator 19
Kommentek