Call of Duty: WWII - Kritika

Harc a középszerűségért

TESZT: Call of Duty WWII: United Front DLC - Call of Duty: WWII

Elérkezett a pillanat, amikor a második világháborúban játszódó CoD harmadik DLC-je is megérkezett, azaz ismét kaptunk három pályát, egy War küldetést, és persze a Zombi mód újabb felvonását. Nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk; a csomag hozta a kötelezőt, de nem izgultuk agyon magunkat, hogy az új hadszíntereken üríthessük végre a tárat.

A kiegészítő alkalmából ismét bővült a játék egy teljesen új kaszttal, aki egy pajzsos golyófogó figura lett, és természetesen mindenki számára elérhető - a DLC meglététől függetlenül. A „Cavalry” sokkal hasznosabb karakter, mint a Resistance DLC apropójából érkező pisztoly és kés kombóval operáló baka, ugyanis a területfoglalós játékmódokban nagyon hasznos taktikai elem tud lenni, ráadásul több ponttal is gazdagodik ilyenkor, mint a más kasztba tartozó csapattársak. A pajzsot kézben tartva elölről véd minket a golyóktól, cserébe nem lőhetünk, csak a pusztakezes támadás működik. Ha viszont inkább a fegyverre váltunk, akkor a hátunkon cipeljük a pajzsot, mely ilyenkor is védelmet nyújt; a hátbatámadásokat jó eséllyel felfogja, ha nem kimondottan a lábra céloznak.

No de az ingyenes frissítésen felül lássuk, mit tartogat számunkra a DLC, amit viszont kizárólag azok élvezhetnek, akik befizettek a Season Pass-re, vagy külön megvették a csomagot. Természetesen három új alappályával bővültek az általános játékmódok, melyek közül kettő egészen hangulatosra sikeredett. Ilyen a Stalingrad, ahol többnyire tágas, nyílt terepeken, szakadó hóesés közepett lőhetjük egymást a Lenin szobor árnyékában - kár, hogy egy árva orosz szófordulatot nem hallunk a csata hevében. A másik emlékezetes pálya a Market Garden nevet viseli, és egy hatalmas lángoló kúria belsejében, illetve körülötte játszhatunk, többnyire szűk helyszíneken. A War játékmód ezúttal a tunéziai sivatagba kalauzolja a játékost, ahol szinte csak pontfoglalós, illetve megtartós feladatokat kapunk mindvégig, kivéve a középső etapban, ahol egy híd lábainál található bombákat kell élesíteni/hatástalanítani. Nem mondanám, hogy ez lesz a kedvencünk, ugyanis se járműkísérgetést, se emlékezetes fordulatot, vagy szituációt nem tartogat - úgymond megkaptuk az eddigi leggyengébb War missziót.

Dr. Straub zombijai ismét visszaköszöntek, ám ezúttal komoly átalakulások történtek errefelé, olyannyira, hogy a DLC-vel érkező The Tortured Path mondhatni egy külön játékmódként is funkcionál. Ezúttal nem egy egybefüggő történetet kell végigjátszani, hanem három egymástól elszeparált fejezetben 11 hullámot kell túlélni. Két sima hullám után mindig egy objektíva alapú érkezik, ahol egyszerűbb feladatokat kell teljesíteni; például meg kell védeni egy bizonyos tárgyat, nehogy elpusztítsák, vagy éppen egy speciális zombit kell kiiktatni, mielőtt elérné a célját. Az ilyen speciális hullámok végén mindig pottyan némi loot, amikor akár a korábbi részek speciális fegyverei is kieshetnek, továbbá feltöltődik a pajzsunk, no meg dőlnek a szaftos pontok is. Mindhárom fejezetnél a 10. hullám egy főellenséget tartogat, míg a tizenegyedikben ez után még túl is kell élni egy igen intenzív zombi rohamot. Mondanom sem kell, lootboxok vásárlása nélkül továbbra is borzasztóan nehéz elérni a fejezetek végére, még így is, hogy végre nincsenek ötlettelen keresgélések az objektívák után. A feladat teljesen világos; túl kell élni a három hangulatosra sikeredett helyszín mindegyikén. Először egy vidéki faluba irthatjuk a zombikat, azután egy, a USS Texasra kísértetiesen hajazó anyahajó fedélzetére keveredünk, míg végül egy ősi szentély belsejében róhatjuk a köröket a zombik elől menekülve. Mindezek mellé egy, a többi Zombis módtól teljesen elszeparált extra fejlődésrendszert is bevezettek az alap mellé, melyet csak a The Tortured Pathnál növelhetünk és élvezhetjük a szintenként növekvő extra sebzésszorzót.

Az Call of Duty: WWII - United Front DLC június 26-án jelent meg PlayStation 4-re, július végén pedig PC-re és Xbox One-ra is érkezik. Az idei év további megjelenéseiért és tesztjeiért látogass el folyamatosan frissülő játék-kalendáriumunkhoz.

Pozitívum

  • Intenzív kampány
  • Jól átdolgozott fejlődési rendszer
  • A közösségi színtér…

Negatívum

  • …ami sajnos még nem igazán működik a szerverproblémák miatt
  • Olykor gonosz spawn rendszer
  • Season Pass

Végszó

Kétségtelen, hogy a CoD: WWII pofátlanul merít, sőt mondjuk ki, lop a mai lövöldözős játékok megoldásaiból, de nagyon igényesen ollózza össze őket, amik egy koherens, minőségi egészet alkotnak. Ráadásul visszanyúlt a gyökerekhez a sorozat, abba a közegbe, ahol mindig is a legjobban működött, elhagyva a felesleges falon futós sci-fi sallangot, mégis ügyesen beépítve az újabb részek játékmechanizmusait ebbe a II. világháborús közegbe, ami csakis előnyére vált a programnak. Nem hozott semmi komoly áttörést, ugyanaz az őrült tempójú lövölde maradt, mint ami mindig is volt, de speciel én a Modern Warfare 2 óta nem élveztem ennyire CoD-ot, mint most a WWII-t.

További cikkek a témában

Call of Duty: WWII

Sledgehammer Games | 2017. november 3.
  • Platform

TESZT: Call of Duty WWII: United Front DLC

8.2
Kiváló
Vissza a gyökerekhez. Ez volt a mottó, és bizony a régi gúnya sokkal jobban áll a szériának, mint a szkafander.
Call of Duty: WWII
Kommentek