Call of Duty: WWII - Kritika

Megérkezett a második fizetős tartalom a Call of Duty: WWII-hoz, így az első után természetesen ezt is górcső alá vettük. A igencsak karcsúcska The Resistance DLC után nem voltak nagyok az elvárásaink, ám szerencsére sikerült felülmúlni a lázadós etapot, úgyhogy lássuk is miről van szó…

Csodát nem kell várni persze; ezúttal is három többjátékos terepet, egy kimondottan a War játékmódhoz készült missziót, és a Zombi mód következő fejezetét kapjuk. Örömteli, hogy a három „sima” pálya mindegyike hangulatos, jól megkomponált és végre nem újrahasznosításról van szó. Mind közül szerintem az egyiptomi térkép a legkimagaslóbb: a homokos talajon egy ásatás területén rohangálhatunk, amit szűk folyosók jellemeznek kisebb nagyobb termekkel, ezek pedig számos oldalról megközelíthetőek – mindennek hátterében pedig a magasztos Szfinx szobor feszít. A második helyre nálam a Dunkirk névre keresztelt csatatér került, mely a nevéhez hűen hozza a Nolan-féle filmes hangulatot, noha a francia partvidék nem kínál túl nagy változatosságot a mesterlövészeknek kedvező tágas vízparti helyszínével, de annál izgalmasabb Hardpoint meccseket toltunk le rajta. Végül, de nem utolsó sorban a V2-re keresztelt pálya futott be a harmadik helyre, ami tulajdonképpen egy nagy rakétakilövő állomás. A játéktéren több szintkülönbség is található, ami okán nyilván fokozottan résen kell lenni a pontfoglalós játékmódoknál, hiszen alulról-felülről is jöhet az áldás.

A több feladatból álló War játékmód a Husky hadművelettel bővült immáron öt misszióra, ám ezúttal tényleg hozott újat ez a friss „Operation” pálya, hiszen a szicíliai környezetben két egyszerűbb információszerzős/területelfoglalós etap után a levegőben zajlik a meccs utolsó fázisa. Ilyenkor egy, talán túlságosan is bekorlátozott térben vadászrepülőket irányítva kell uralni az égboltot. Üröm az örömben, hogy elég fapadosra sikerült a járművezetési mechanizmus, és nem illik a CoD-ra jellemző „boots-on-the-ground” felfogásába – kissé a „szegény ember Battlefieldje” benyomását keltette az egész.

Végül a Nazi Zombies mód következő fejezetét is kipróbáltuk; noha végigjátszani nem sikerült, annyi kiderült, hogy itt ezúttal nem kaptunk szinte semmi újdonságot azon felül, hogy ezúttal Berlin lerombolt utcáin és épületeiben zajlik az élőhalottak hentelése. Persze ugyanúgy érkezett egy új szuperfegyver és zombi típus, na meg új titkos mechanizmusokat/easter eggeket is felfedezhetünk Dr. Straub üldözése közben. Frusztrálóan sokat kell keresgélni például a megfelelő frekvenciákat egy rádió-adóvevőhöz, és a továbbjutáshoz szükséges objektívákra most is nagyon nehezen lehet rábukkanni, így sokan idő előtt feladják a küzdelmet.

A DLC-vel egy időben egy nagyszabású frissítés is érkezett a játékhoz – melyet természetesen mindenki ingyenesen és kötelezően megkapott -, ez pedig komoly változásokat hozott a Divisionökbe, illetve új funkciók nyíltak meg általa a HQ-ban. A Divisönök annyiban alakultak át, hogy immáron az adott „kasztra” jellemző első szinten járó extrákat, mint például a hangtompító az SMG-khez, a bayonetta kiegészítő, vagy a shotgunhoz járó robbanó töltények kikerültek a repertoárból, és átkerültek az adott fegyvertípus általánosan kioldható kiegészítői közé. Ezek helyét új passzív képesség váltotta fel, tehát maradt a négy darab Division-szint által nyújtott extra, ráadásul mindenhol általánosan kaptunk egy harmadik fegyvertartozék slotot. Mindenki döntse el maga, hogy mennyire volt jó ötlet így belenyúlni az alaprendszerbe, de számomra az eredeti megoldás kiegyensúlyozottabbnak tűnt. Ami viszont örömteli, hogy a Headquatersben megnyílt végre a lehetőség, hogy saját fegyverfestéseket készítsünk, illetve töltsünk fel az éterbe. Ezzel együtt az egyedi címerek börzéje is megnyílt, úgyhogy immáron ezeket is megoszthatjuk másokkal az egyedi fegyvermintákkal együtt.

A Call of Duty: WWII - The Warmachine DLC április 10-én jelent meg PS4-re, május 10-én pedig Xbox One-ra és PC-re. Az idei év további megjelenéseiért és tesztjeiért látogass el folyamatosan frissülő játék-kalendáriumunkhoz.