A galaxis őrzői: 3. rész - Kritika

Kritikánk SPOILERMENTES.

---

James Gunn megjárta a hadak útját, mire újra és most utoljára hadba küldhette a galaxis legnagyobb S-fejeit. Az író-rendezőt néhány évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra rúgták ki a Disney-től, miközben a harmadik Galaxis Őrzői-film forgatókönyvén dolgozott. A DC lecsapott rá, és talán ennyiben is maradhatott volna az egész, de egyrészt sem a rajongók, sem a stáb nem akarta elengedni a dolgot, végül aztán a Disney is visszakozott, a döntés pedig annak a rendezőnek a kezébe került, akit megaláztak és eldobtak. Kevesen mondták volna azt, hogy rendben van, visszajövök, ő viszont világossá tette, hogy végül miért mondott igent.

"Egyetlen dolog miatt tértem vissza: be kellett fejeznem Mordály történetét" - szólt a rendező, és így is tett. A galaxis őrzői 3. része az egész trilógia titkos kedvencének - Gunn szerint egyenesen titkos főszereplőjének - előtörténetét és drámájának lezárását meséli el. Ennek a történetnek a kulcsfigurája pedig az az Evolúció Mestere nevű tudós, aki fejébe vette, hogy tökéletesíti a világmindenséget, ezért nem rest állatokon és mindenféle lényeken kísérletezni. Így született meg Mordály is, akinek lezáratlan ügye van a Mesterrel. De ez mindkét irányban igaz, így az Őrzők hamarosan egy nagyhatalmú ellenféllel találják szemben magukat, akinek vannak szörnyű játékszerei.

A Disney-főnök Alan Horn, aki állítólag ébren forgolódott amiatt, amiért lapátra kellett tennie Gunnt, most már nyugton aludhat, de Kevin Feige-nak sem kell több hajszálat elhullajtania, A galaxis őrzői 3. ugyanis végre rendbe hozhatja az MCU-nak az elmúlt években némileg megtépázódott renoméját. Nem kis nyomás volt ezen a filmen, hisz megkapta a nyári moziszezon egyik legfontosabb dátumát, és egy olyan filmes univerzumnak kellett lökést adnia, amelynek negyedik fázisa külső és belső okokból egyaránt csikorgott, és az ötödik nagy fejezete sem indult túl jól, hisz a Kvantumániát a közönség és a kritikusok is egyaránt vegyesen fogadták. De most fellélegezhetünk.

A jó hír az, hogy A galaxis őrzői kitűnő film, a rossz… vagyis a inkább a kellemetlen hír pedig, hogy különálló szigetként működik a Marvel Moziverzumában; kizárólag a saját, amúgy igen tágas mikrokozmoszában görgeti tovább a szálakat, pontosabban göngyölíti fel azokat, ezt viszont javarészt tökéletesen teszi. 150 perces játékideje során ugyan felvezet néhány új karaktert, de ezeket nem a régiek rovására teszi: a címszereplő csapat minden tagjára jut a fókuszból. Az új Gamora a vele szembeni, általa értelmezhetetlen elvárásokkal viaskodik, Peter Quill pedig azt nem tudja elfogadni, hogy ehhez a Gamorához már nem tud elmenekülni a saját magánya elől. Mantis és Drax is keresi a helyét az univerzumban, persze a maguk jól ismert módján, számos szellemes és harsány egysoros kíséretében, de még Kraglinnek, sőt Cosmónak, a telepatikus képeségekkel megáldott űrkutyának is jut néhány nagy pillanat. A csapatból talán csak Groot tűnik igazán önismétlőnek, amit viszont nehéz felróni neki, mivel artikuláció tekintetében meglehetősen limitált figura.

Ami az új arcokat illeti, a Will Poulter által megformált Adam Warlocktól igen sokat vártak a rajongók, hisz ez a legendás kozmikus entitás nagy erők birtokosa, ám Gunn filmjében igen meglepő oldalát mutatja a karakternek, váratlansága pedig később erényévé válik, és az is érthetővé válik, hogy miért pont Poulterre osztották a szerepét. A Peacemakerben feltűnt Chukwudi Iwuji a film főgonoszaként ugyan sem jellemben, sem célokban, sem pedig képességekben nem rengeti meg a Marvel Moziverzumot, és nem is fog bevonulni a képregényfilmes gonoszok Pantheonjába, de a színpadi szerepekről ismert színész odaadó elszántsággal hozza a magát istennek képzelő, erőszakos kitörésekkel teli, labilis főgonoszt. Nem velejéig romlott ő, csak eléggé kattant.

A kattantak pedig jól érezhetik magukat Gunn világában, amelynek megvalósítása az eddigi, nagyon harsány epizódoknál is messzebb megy. A felfokozott tempóban, de nem követhetetlenül gyorsan pörgő film számos új világot kínál, köztük néhány elég merésszel, helyenként már-már gyomorforgatóval. A határokat feszegető kreativitás a lények dizájnjában is tetten érhető - főleg azokban, melyek otthonosan mozognának akár a Doom világában, akár Dr. Moreau szigetén.

Az érzelmi tölteteket pedig valóban Mordály süti el, méghozzá szép kövér adagokban. A film időről időre bevágott flashbackekkel tárja fel a karakter múltját, és ez az előtörténet egyszerre dühítő és megrázó: tényleg olyan érzéseket indukál az emberben, melyeket ritkán élhettünk át a Marvel Moziverzum 15 éve során. Még szerencse, hogy a film sötét és megrendítő pillanatait újra meg újra képes oldani egy-egy jól időzített verbális vagy fizikális poénnal, melyek - mint minden poén - vagy betalálnak vagy nem, de csak ritkán érezhetők öncélúnak.

Minden szélsősége és esetenkénti színpadiassága ellenére a film sem öncélú. Nem magát, hanem minket, a nézőket szórakoztatja, mert ahol kell, ott megküldi a látványvilágot - és A Hangya 3-mal szemben ezúttal patent trükkök segítségével -, ahol a karaktereinek útját kell egyengetni, ott azt teszi, amikor pedig ki kell engedni a gőzt, akkor meg nem szégyelli elengedni a gyeplőt. A végeredmény talán kicsit kesze-kusza, de semmiképp sem csalódást keltő, ehelyett egy remélhetőleg remek nyári filmszezon találó nyitánya, egyben talán a helyes út is, amire a Marvel Studios a tömegek szemében végre visszatérhet.

---

A galaxis őrzői: 3. rész (Guardians of the Galaxy: Volume 3, 12 éven aluliaknak nem ajánlott!) 2023. május 4-től megtekinthető a magyar mozikban. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban.