The Woman King - A harcos - Kritika

A királynét megölni nem lehet, félnetek jó lesz...

KRITIKA: The Woman King - A harcos

A kizárólag női harcosokból álló Agojie hőstetteit elmesélő, igaz történeten alapuló film már a bemutató előtt nagy port kavart bizonyos körökben, aztán a kritikusok és a nézők egy emberként kiáltották ki az utóbbi idők egyik legjobb filmjének. Külföldi tudósítónk utánajárt, mennyi igaz a hírekből.

Erről van szó

Gina Prince-Bythewood (A méhek titkos élete, A halhatatlan gárda) hosszú évek óta szerette volna elmesélni a sokak által nem ismert, ám annál izgalmasabb történetet az Agojie harcosairól, akik az 1800-as években védelmezték az afrikai Dahomey királyságot. A The Woman King - A harcos arra az időszakra fókuszál, amikor az egymással acsarkodó törzsek háborús mindennapjainak amúgy is zavaros vizét még jobban felkavarták a rabszolga-kereskedelemből meggazdagodni kívánó hódítók, Dahomey királya (John Boyega) pedig csak a Nanisca (Viola Davis) vezette harcosok segítségében bízhat.

Ezért jó

A filmmel már jóval a premier előtt rengeteget foglalkozott a sajtó, hol pozitív, hol negatív előjellel. Egyrészt sokan üdvözöltük a tényt, hogy Hollywood - gyaníthatóan a Fekete Párduc elsöprő sikerén felbátorodva - elérkezettnek látta az időt, hogy elmesélje a kizárólag fekete nőkből álló hadsereg történetét, másrészt híre ment, hogy Prince-Bythewood filmje nagyvonalúan elhallgatja, hogy a rabszolga-kereskedelem nem csak a fehér hódítók, de bizony a helyiek zsebét is alaposan kitömte. A vádak azonban teljesen légből kapottnak bizonyultak, a film egyik legnagyobb erőssége ugyanis éppen az, hogy nem éri be a gonosz fehérekre és elnyomott feketékre építő, bosszantóan alacsony felbontású értelmezéssel.

 

Olyannyira, hogy a történet igazi gonoszai nem is a hódítók, hanem a velük kollaboráló helyiek lesznek, a rasszon belüli széthúzás súlyos és időnként szívbemarkoló drámája pedig plusz mélységet ad a felszínen "csak" egy lüktető, dinamikus akciófilmnek tűnő produkciónak. A színészek - különösen Davis, Lashana Lynch és Thuse Mbedu - minden elismerést megérdemelnek, mert a szédítő koreográfiával megspékelt, meglepően nyers akciójelenetekben és a drámai pillanatokban egyaránt fantasztikusan helyt állnak. Hasonló méltatás illeti az írókat is, akik őszintén és elfogulatlanul mesélik el az egymással viaskodó afrikai törzsek történetét annak ellenére, hogy 30 éves lemaradást próbáltak egyetlen filmmel behozni.

 

Ezért nem jó

Akárhogy szépítjük ugyanis, a The Woman King - A harcos csak technikai értelemben 2022-es film, valójában abból az időszakból származik, ahonnan Az utolsó mohikán, a Farkasokkal táncoló, A rettenthetetlen vagy éppen a Gladiátor. És ez bizony meg is látszik rajta, mert bármennyire is Hollywood szégyene, hogy ez a film nem készülhetett el akkor, amikor a zsáner fénykorát élte, az már az alkotók sara, hogy meg sem próbálták meglepni a közönséget. Sajnos a filmben narratív szempontból semmi olyan nincs, amit ne láttunk volna már ezerszer - egy ponton még egy olyan fordulatot is megenged magának, ami 10-15 éve is elcsépeltnek számított, ma pedig már kifejezetten kínos.

Amennyire ügyesen bánik a film a rasszizmus és szexizmus témájával, annyira esetlenül próbálja a fordulat által teljesen átrendezett térképen megtalálni a helyét, bár azt kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a könnycsatornák ellen intézett sorozatos támadásoknak még így is nehezen lehet csak ellenállni. Kizökkentő továbbá a színészi játék egyenetlensége - a film túl sok karaktert mozgat, túl kevés tehetséggel. Bármilyen kiemelkedő ugyanis Davis vagy Lynch játéka, mindig jön egy mellékszereplő, aki jelentősen ront az összképen. John Boyega például nem alakít varázslatosan, bár az tény, hogy láthatóan otthonosabban mozog a The Woman King forgatásán, mint a messzi-messzi galaxisban...

Megéri a pénzét?

Nem is kérdés. A The Woman King - A harcos nem csak fontos film, de kifejezetten klassz is - két óránál is hosszabb játékideje ellenére a cselekmény soha nem ül le, a ritka, de annál élvezetesebb és látványosabb akciójelenetek lendülete magával ragadja a nézőt, a dráma pedig, még ha elemeiben álmosító és ezerszer látott is, mégis működik, köszönhetően a többnyire remek alakításoknak. Valamivel több bátorsággal és kreativitással nagyon könnyen lehetett volna belőle Oscar-várományos, emlékezetes mérföldkő, de még biztonsági játékot űzve is minőségi szórakozás.


A The Woman King - A harcos (The Woman King, besorolás alatt) 2022. november 24-től látható a mozikban. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban.

További cikkek a témában

The Woman King - A harcos

TriStar Pictures
Kommentek