Élősködők - Kritika

Rád telepszenek

KRITIKA: Élősködők

Kim Ki-taek (Kang Song-ho) családja egy félszuterén lakásban tengődik: vagy munkanélküliek vagy alkalmi munkákból tartják fenn magukat, közben lopják a szomszéd wifijét, gyűjtik a kuponokat, meg ilyesmi, szóval az a típusú emberek, akik kicsiben ugyan, de mutyiznak. Aztán egyszer csak megérzik a kitörés lehetőségét, mikor Kim fia beszélhámoskodja magát a gazdag Park-családhoz, mint angol tanár, hogy aztán szép lassan az egész családját beprotezsálja ilyen-olyan pozícióban - persze anélkül, hogy a Parkék megtudnák, hogy egy család négy tagja dolgozik nekik (illetve használja ki őket) sofőrként, házvezetőként és terapeutaként. Aztán egyszer csak egy sötét titokra derül fény, és hirtelen a Ki-taek család máris nem érzi olyan nyerőnek a helyzetét.

Mikor az ezredforduló környékén a koreai film először berobbant a köztudatba, hogy azonnal geekkedvenccé váljon, a legfőbb ereje a zsánereket átívelő kiszámíthatatlanságában rejtőzött. Soha nem tudhattad, hogy egy vígjáték mikor fordul át thrillerbe, aztán thrillerből sci-fibe, hogy végül újra komédiává morfolódjon. A dél-koreai filmgyártás egyszerűen nem ismerte a műfaji határokat, és olyan történeteket mesélt, melyek egyszerre hatottak ismerősnek és bizarr módon újszerűnek, a karakterei pedig egyszerre voltak hősök és szerencsétlen lúzerek. És ennek a műfaji kavalkádnak mindig is Bong Joon-ho volt a mestere.

Első nemzetközi sikereket is elért filmjében, A halál jelében egy rakás lúzer rendőr nyomozott Dél-Korea leghírhedtebb sorozatgyilkosa után (akit egyébként csak mostanában sikerült lefülelni), A gazdatestben egy rusnya szörnyeteg tartotta rettegésben Szöul lakóit, és egy vesztesekből álló családnak kellett összeállnia azért, hogy megfékezzék, a Motherben egy szolgálóként dolgozó anya próbálta bebizonyítani fogyatékos fiáról, hogy nem ő ölte meg azt a lányt, akinek gyilkosságát a nyakába akarják varrni, a Snowpiercer című antiutópia egyszerre volt szociális tanulmány és morbid sci-fi fantasy, a tavalyi Okjában - Bong és a Netflix első közös filmjében - pedig egy kislány indult világméretű mentőakcióra, hogy kiszabadítson egy disznó-marha hibridet a gonosz húsfeldolgozó üzemek fogságából. Ezek mind-mind műfajilag besorolhatatlan filmek teljesen egyéni gondolkodásmód mentén felépített karakterekkel és kiszámíthatatlan cselekménnyel.

És most itt van az Élősködők, melyet sokan Bong Joon-ho magnum opus-ának tartanak, köztük az idei Cannes-i Filmfesztivál zsűrijével, amely ennek a filmnek ítélte az Arany Pálmát. Természetesen ez a film is totálisan bekategorizálhatatlan, ám mint rendezőjének korábbi munkái, a különálló műfaji elemek itt is fogaskerekekként illeszkednek egymásba, hogy határozott tudatossággal tolják előre a cselekményt az egyszerre bizarr, drámai és szellemes végkifejletig.

 

De hogy az Élősködők lenne Bong Joon-ho mesterműve? Közelít hozzá, de az említett fogaskerekek itt-ott csikorognak kissé: amennyire precízen és kikezdhetetlenül épül be a Bong kvázi múzsája, Kang Song-ho (A bosszú ura) által alakított Kim úr Parkék famíliájába - mindezt egyfajta szélhámos-komédia részeként -, úgy botlik bele logikai bukfencekbe a végkifejlet előszobájában: ti például gond nélkül beengednétek a házatokba egy megkérdőjelezhető állapotú nőt éjnek éjjelén, miközben épp nálatok sincs minden rendben? Ti alapoznátok a jövőtöket arra, hogy valaki egyszer észreveszi, ahogy egy lépcsőházi lámpával morzéztok az éjszakába?

Bizarr kérdések ezek, melyekre a film fejvakarós válaszokat ad, de a többségük mégis megbocsájtható, az Élősködők ugyanis nem csupán családi bohózat, domestic thriller és szürreális horror mixtúrája, hanem valami sokkal több annál. Egy társadalmi szakadék egész estés allegóriája, melyben a szegénységnek bűze van, a gazdagságnak meg illata, és amelyben a pénz "olyan, mint a vasaló, eltünteti a gyűrődéseket". A filmben egyre fontosabb szerepet kapó "bölcsek köve" pedig a generációk közötti elidegenedést szimbolizálja, aminek gyűjtése évtizedekkel ezelőtt még sokkal fontosabb értékkel bírt, a mai fiatalok viszont már értetlenül állnak előtte, a filmben mégis a család legfiatalabb tagja kattan rá, hogy aztán ez a szenvedély - vagy inkább átok? - visszaüssön rá.

Mikor Bongot kérdezik a film rétegeiről, ő csak mosolyog, hogy "lehet, hogy ez szimbólum, lehet, hogy nem az", mi pedig a filmre tudjuk azt mondani, hogy "lehet, hogy szatíra, lehet, hogy nem az", "lehet, hogy thriller, lehet, hogy nem az". Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy az Élősködők emlékezetes film.


Az Élősködők (Parasite) december 5-től látható a hazai mozik műsorán. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban, az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát pedig kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek.

Pozitívum

  • Kecsesen lavíroz a műfaji elemek között
  • Kiszámíthatatlan
  • Hol szellemes, hol félelemtes

Negatívum

  • Az utolsó harmadát nehéz lenyelni

Végszó

Nem biztos, hogy az Élősködők Bong-Joon ho mesterműve, de ez nem jelenti azt, hogy korábbi munkáihoz hasonlóan ez az Arany Pálma-díjas munka ne lenne bámulatos és izgalmas műfaji elegy, ami egyszerre tűnik szórakoztatóan ismerősnek és bizarr módon idegennek. Igazi csemege könnyen fogyasztható csomagolásban, de felejthetetlen és egyedi ízekkel.

További cikkek a témában
Kommentek