Mosolyogj - Kritika
Nem fogsz nevetni
A Mosolyogj képében egy egészen kiváló rendezői bemutatkozásnak lehetünk szemtanúi, mármint ha oda merünk nézni, ami esetenként nem túl könnyű.
Erről van szó
Dr. Rose Cotter (Sosie Bacon), a sürgős mentális esetekkel foglalkozó pszichiáter egy különösen zavart beteget próbál megnyugtatni, aki egy olyan lényről beszél, aki ismerősei alakját veszi fel és csak mosolyog rá. A nő teljesen ki van borulva, aztán egyszer csak minden érzés kiveszik az arcából és egy rémületes mosolynak ad helyet. Ezt követően végez magával. Mindezt Rose szeme láttára, akit aztán ez az emlékkép kezdi el kísérteni - legalábbis eleinte azt hiszi, hogy idővel rádöbbenjen, hogy valami sokkal súlyosabb, sokkal gonoszabb dolog jár a nyomában.
Ezért jó
Egy jó horrorhoz nem csupán az kell, hogy helyenként a frászt tudja hozni rád, hisz ehhez elég egy csendet kettéhasító hangeffektus meg valami rémség, ami beugrik a kamera elé. Hogy egy zsánerfilm működjön és úgy igazán a zsigereinkben turkáljon, ahhoz be kell vonnia minket a történésekbe, hogy együtt parázzunk a jobb sorsra érdemes szereplőkkel. Ezt el lehet érni olyan hősök megalkotásával, akiknek bőrébe bele tudjuk élni magunkat, vagy egy jól kitalált történettel. A Mosolyogj inkább az utóbbiban jeleskedik, mert ugyan Sosie Bacon a lelkét is kiparázza a jelenetei nagyjában, ezt a filmet leginkább az egyszerű, de jól körvonalazott sztorija miatt fogjuk megjegyezni. No meg az atmoszférája miatt.
A Mosolyogj egy olyan átkot mutat be, melyet nem lehet személyekhez társítani - legyenek azok bármilyen démoniak -, ehelyett egy gonosz entitás van mögötte, ami a megfoghatatlansága miatt hatásos, ugyanakkor a legtöbb átokhoz hasonlóan ennek is van egy jól körülírható szabályrendszere, hogy az okozott rémüldözés ne legyen céltalan, gyökértelen és ezért teljesen értelmetlen. Mert hát olyan hősökért nem lehet izgulni, akiknek semmi esélyük arra, hogy megfejtsék és ezáltal talán meg is állítsák az őket sújtó átkot. Rose pedig próbál a történések végére járni, és nem csak magába roskadva várja a végzetét. Ebből a szempontból a film többek között a Valami követ és A kör egyszerű, de jól körülhatárolt alapvetéseit veszi kölcsön, amit nyugtalanító zenével, nem elsietett játékidővel, alaposan kifejtett cselekménnyel, jól előkészített és kitartott (esetenként pedig a legváratlanabb pillanatokban lecsapó) jumpscare-ekkel támogat meg, hogy végső soron elérje azt a hatást, amit kevés horror tud: úgy ijesztgessen, hogy közben ne érezd hülyén magadat - mert a film sem néz annak.
Ezért nem jó
Parker Finn egész estés rendezői bemutatkozása az R-besorolást választotta, és a Mosolyogj nem is riad vissza az explicit ábrázolástól, emiatt egy-két haláleset meglehetősen gyomorforgató lett, ugyanakkor nem minden vizuális megoldás működik, van köztük néhány kifejezetten megmosolyogtató is, amit látva nem lehet nem arra gondolni, hogy talán jobb lett volna, ha az a megfoghatatlan entitás, ami Rose-t üldözi, végig megfoghatatlan marad, és néhány hatásos rémképet leszámítva inkább csak a nő reakcióit látjuk.
Megéri a pénzét?
Összeségében viszont nincs okunk vigyorogni, a Mosolyogj ugyanis egy nagyon hatásos, esetenként kiborítóan erős horror, ami nem nézi hülyének a nézőjét, és ugyan cselekménye kiszámítható, de mégis elég érdekfeszítő ahhoz, hogy ne csak időkitöltésnek érezzük az amúgy igen jól működő ijesztgetések között.
A Mosolyogj (Smile, 18 éven aluliaknak nem ajánlott) 2022. szeptember 29-től látható a mozikban. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban.
