Injustice 2 - Kritika

Érdekes a kettőség, ami az Injustice 2-ről megállapítható, ugyanis elsőre mintha semmi nem változott volna, mégis mindenféle szívbajoskodást nélkülözve, alapjaiban nyúlt bele a verekedős játékok kényes egyensúlyába egy kisebb RPG-rendszer bevezetésével, ahol fejlődhetnek a hősök és különböző felszerelésekkel erősíthetőek az értékeik. A fő játékmechanika érintetlen maradt, így az ütések típusai, a dupla életcsík, a szuperképességek használata, az interaktív pályák, amiken keresztül üthetjük egymást mind-mind maradt a régi, nincs egyetlen új játékelem sem a harcok során. Elsőre azt is fura volt látni, ahogy a Mortal Kombat X karaktereinek egyes mozgásai visszaköszöntek a DC-hősök mozdulataiban, de aztán rájöttem, hogy mennyivel folyékonyabbak lettek ezek a mozdulatok és mennyivel dinamikusabbnak hat az egész. Mindehhez egy olyan látványvilág társul, amire aztán tényleg nem lehet panasz és fix 60 FPS-sel száguld minden konzolon.

Batman vs. Superman vs. Brainiac

Essünk is túl gyorsan az örök hisztin, hogy minek egy verekedős játékba sztori mód. Szerintem semmi gond nincs azzal, hogy van - maximum azzal, hogyha rossz -, pláne ha egy egész univerzum áll a rendelkezésre, még ha nem is a legizgalmasabb hősfelhozatallal (bocsi DC-rajongók ). A grafika parádés, a karakterek arcmimikája pedig egyenesen lenyűgöző. Ahogy gyűrődnek a ráncok és mozog a szemöldök Harley Quinn ironizálásai közben, vagy amikor Supergirl szomorúan elmereng az univerzum kegyetlenségén, ezek mind-mind fantasztikusak és átjönnek a gesztusokból. Szerencsére történet szempontjából már az Injustice: Gods Among Us sem volt rossz, most pedig ott folytatódik, ahol az előző véget ért az alternatív dimenzióban.

Az viszont újfent sajnálatos, hogy semmiféle változatosságot vagy ötletet (esetleg páros küzdelmeket) nem vittek a sztori lebonyolításába; a hosszú átvezetők között kapunk egy-két sima bunyót, ahol néha két karakter közül is választhatunk. Ezt már a Motral Kombat X-ben sem értettem, hogy miért nem lehet feldobni az ütközeteket például módosítókkal, kis nehezítésekkel, vagy ahogy tették az MK9-ben, amikor például Kintaro leverése után a maradék élettel még Gorot is le kellett zúzni. Az ilyen apróságok sokkal izgalmasabbá tehették volna az egészet, nélkülük viszont egy hosszúra nyúlt animációs film, gyors kombócsépelésekkel megszakítva – de legalább nincs QTE.

Fejlődés és felszerelések – avagy a szuperhősök zsibvására

A verekedős játékok alapesszenciája a kiegyensúlyozott karakterekben rejlik, amit egy jól irányzott felütéssel szakított ki a NetherRealm abból a bizonyos szabálykönyvből. A lényeg, hogy az összes hős maximálisan 20. szintre fejleszthető és felszerelésekkel még tovább erősíthető a négy alapértékük (alapsebzés, speciális mozdulatok sebzése, védelem és életerő). Ha csak haverral a kanapén ülve nyomjuk, vagy a legdurvább online meccseket játsszuk, az éppen használt karakter tapasztalati pontokat és krediteket kap a meccs végén a teljesítmény és a győzelem függvényében. A kreditekből különböző minőségű Mother Boxokat vásárolhatunk, melyek mondhatni az Injustice 2 lootbox-ai. Erre a dobozgyűjtögetésre épít az egész játék, ezekből várhatjuk az igazán tápos cuccokat, a színezéseket, az új képességeket, és az egyedi avatár bannereket. A felszerelések között átlagos, ritka és epic darabokat különböztet meg a rendszer, sőt ez utóbbiak között szettek is előfordulhatnak, amiket összegyűjtve a kollekció extra képességei komolyan belenyúlnak a karakter értékeibe.

A különböző felszerelési tárgyak természetesen a harcosok fizimiskáján is meglátszanak, így ezek fel is váltották a klasszikus értelemben vett skineket, és helyettük különböző „loadoutokat” rakhatunk össze, amik között aztán válogathatunk a karakterválasztó képernyőn. A szintén kioldható „shaderekkel” a teljes színkompozíciója is megváltoztatható bárkinek, így akár hupilila Zöld Lámpást, vagy narancssárga Fekete Adam kosztümöt is kihozhatunk. Őszintén szólva nekem sokszor inkább megölte az élményt, amikor Batman úgy nézett ki, mint aki most szökött a cirkuszból, vagy mikor a bizonyos színekhez köthető ikonikus karakterek teljesen másként néztek ki, de az tény, hogy a változatosságra nem lehet panasz.

Szerencsére a játékba épített mikrotranzakciós megoldás nem teszi lehetővé Mother Boxok vásárlását, tehát semmiképpen nem beszélhetünk „pay-to-win” rendszerről. A valós pénzért is vásárolható Source Crystalokkal csupán mindenféle alternatív színezéseket vagy úgynevezett premier skineket oldhatunk ki. Ezek lecserélik az adott karakter komplett kinézetét, így csinálhatunk Captain Coldból sokkal menőbben kinéző Mr. Freeze-t, vagy The Flash-ből Reverse Flash-t. Ilyenkor egyébként megváltoznak a bevonuló szövegek és a narrátor is a skin nevével illeti a játékost, viszont az animációk vagy a képességek nem módosulnak. Az ilyen speciális kosztümökből egyelőre kevés van, de mivel a mikrotranzakció látszólag erre épít, biztos hamarosan bővülni fognak olyanokkal, amikért majd örömmel csengetjük a súlyos Source Crystalokat.

Egyensúlyban az Erő?

Sajnos nincs. Ha egy maximumra fejlesztett karakter jó felszereléssel áll ki, ahhoz nekünk is legalább olyan erős páncélzatra lesz szükségünk, mint ellenfelünknek, ha viszont egy komplett szettel rendelkezik, akkor kb. esélytelenek vagyunk. Ezzel pont a kompetitív játékmenet lényege lett kiherélve, hiszen minden arról szól, milyen jó felszerelést lootoltál össze - ráadásul erre épül a játékmódok alapkoncepciója is. Az, hogy 20. szintre küzdötted a kedvenc karaktered és már beléphetsz olyan Multiverse eseménybe, amibe addig nem, az nagyjából eltörpül a felszerelés minősége mellett. Persze a vágy a jobb könyökvédők, epikus nadrágok, szettes fejfedők után, az könnyedén újabb és újabb játékórákat, még egy-két kitakarított Multiverse-t csal ki az emberből, úgyhogy a recept működik - csak nem jól.
Ha ezek a szintkülönbségek csak az egyedül játszható Multiverse módban lennének tetten érhetők, vagy online egyértelműen el lenne különítve a fejlődésrendszer, addig nem is lenne vele gond. De sajnos nincs igazából megkülönböztetve, sem elmagyarázva rendesen.

Sok időbe telt mire kisilabizáltam, hogy kizárólag ranked meccsek során van lehetőség a tiszta küzdelmekre, az egyéb módokban állítgatni kell az igényeket a pályaválasztó képernyő eldugott szegletében, amit ha nem fogad el az ellenfél, akkor az alapbeállítások érvényesek. Olyankor mindig a magasabb szintű harcoshoz skálázza a rendszer a gyengébb karaktert, viszont a felszerelések bónuszait nem. Tehát hiába skálázódott fel a 8. szintű Black Canarym a 20. szintű Swamp Thinghez, ha az én karakteremen csak 8. szinten használható cuccok vannak, miközben az ellenfél már a szintjének megfelelő, arányosan sokkal komolyabb bónuszokat adó felszereléseket visel. A különbség komolyan érezhető és nem hiszem, hogy sokan szeretünk játszani úgy online meccset, ami már alapból hátrányból indul. Érthetetlen számomra, hogy miért nem lett ez rendesen elkülönítve valami emészthető és egyértelműbb módon; például egy külön menüponttal azoknak, akik az egész fejlődés/felszereléses hókuszpókusz nélkül akarnak verekedni.

A felszerelések mellett egyébiránt újabb speciális mozgásokat is feloldhatunk a karakterekhez, melyek vagy lecserélnek egy alapból meglévőt, vagy módosítják azt. Például a Zöld Íjászom „Sky Bolt” képességével alapból felfelé lőhetek egy nyilat, viszont ha berakom neki a kioldott változatot, akkor nem csupán felfelé lő, de az ellőtt nyíl vissza is esik a pályára, sebezve az ellenfelet. Ez csak egy példa a sok közül, hiszen van, amikor teljesen kicserélhető egy alap speciális mozgás, ami ugyan nem jelenti azt, hogy az új feltétlenül jobb, de lehet, hogy a saját játékstílusunkhoz az jobban fekszik majd.

Guild és Multiverse

A játék hosszútávú szavatosságát az úgynevezett Multiverse események képviselik, amik szinte teljesen megegyeznek a Mortal Kombat X „Living Tower”-jeivel, csak itt más a nevük, és más a tálalásuk. A lényeg ezúttal is pusztán annyi, hogy belőtt nehézségű és mennyiségű ellenfelet kell egyhuzamban leverni - olykor különböző pályamódosítók mellett. A mechanizmus és a randomgeneráló rendszer már kész volt, csak pár töltelékszöveget kellett megírni, és egy új kezelőfelületet készíteni hozzá ezzel a látványos, bolygófelszínes megoldással, aminek a kezelhetőségén még lehetett volna csiszolni. Én már sokszor agybajt kaptam, amikor a bolygókon lévő 5-6 eseményből ki akartam választani az egyiket, de mindenhova átugrott a kijelölő, csak oda nem, ahova szerettem volna. Persze ez legyen a legkevesebb, csak ha már újrahasznosítás, akkor illett volna kényelmesebben megoldani.

A lényeg tehát, hogy Multiverse eseményeket kell teljesítenünk a szaftos lootért, melyek konkrét felszerelési tárgyak, Mother Boxok, és kreditek egyvelegét szokták képezni. Figyeli a rendszer a jó teljesítményünket, amiért extra Mother Boxok kaparinthatóak meg, hogy aztán önfeledtül bontogathasson az ember, miközben azon izgul: dob-e epiket. Sok eseménynek kimondott kritériuma, hogy legyen egy maximumra fejlesztett és jól széttápolt karakterünk, vagy különben meg sem próbálhatjuk a feladatot. Nyilván az ilyen durvább igényű, nehezebb események komolyabb jutalommal, ne adj isten gyémánt Mother Boxszal is kecsegtetnek, amikért megéri harcolni.

A Multiverse tisztogatásokat Guildekbe csatlakozva is megtehetjük, ahol a maximum 50 tagot számláló közösség egyéni- és összteljesítménye is extra dobozokkal jutalmazza a játékosokat. Okozzatok 500.000 sebzést boss-harcokban vagy nyerjetek online meccseket más Guild tagok ellen, fejezzetek be Multiverse eseményeket – ezek mind-mind számolódnak és jutalmakat érnek minden tagnak. Külön Guild Mother Boxok kaphatóak ilyenkor, melyek pont ugyanolyanok, mint a simák, csak - ahogy észrevettem - több és jobb cuccok potyognak belőlük.

Azt is jutalmazza a rendszer, ha aktív a Guild, mert az éppen jelenlévőktől függően extra módosító perkeket kapnak a játékosok, amikor Guildes Mutiverse eseményeket teljesítenek - tehát érdemes összebeszélni a barátokkal és egyszerre fent lenni. Főként igaz ez a boss-harcokra, ahol egyszerre hárman is nekivághatunk az eseménynek. Ilyenkor egyesével, egymás szeme láttára mehetünk neki a borzalmasan erős és nagyon sok élettel rendelkező főellenségnek, miközben a partvonalon váró játékosok életet dobálhatnak be, vagy boostokat aktiválhatnak bizonyos időközönként. Jópofa mulatság, csak kár, hogy ehhez talán stabilabb szerverekre lenne szükség, mert nálam rendre megszakadtak ezek a próbálkozások.

Az Injustice 2 május 19-én jelent meg PS4 és Xbox One konzolokra, mi a Microsoft gépén teszteltük.

Az Injustice 2-t itt tudjátok megvásárolni. (promóció)