Végtelen víztükör - Kritika
Végignéznéd-e, ahogy meggyilkolnak?
Brandon Cronenbergre abszolút érvényes a mondás, miszerint az alma nem esett messze a fájától. Ő sem esett messze édesapja, a testhorror mestere, David Cronenberg "családfájától", ezt már a 2020-as Gyilkos tudattal (Possessor) is bizonyította, még inkább demonstrálja legújabb filmjével, a pszichothrillert, a biohorrort és a sci-fit elegyítő Infinity Poollal, ami az USA-ban nem véletlenül kapott majdnem NC-17-es, azaz csak 17 éven felülieknek szóló besorolást. Az ifjabb Cronenberg műve bizonyos tekintetben felülmúlja az édesapa Magyarországon nemrég bemutatott, felemásra sikerült filmjét, A jövő bűneit, ugyanakkor annak egyik nagy hibáját is részben elköveti.
Van rosszabb a halálbüntetésnél – Erről van szó
A sztori szerint egy fiktív tengerparti országban, a Brazíliát és Thaiföldet egyaránt idéző Li Tolqán járunk. Az egyik itteni luxushotelbe jön nyaralni az alkotói válsággal küzdő egyregényes író, James (Alexander Skarsgård) és az őt tulajdonképpen eltartó gazdag felesége, Em (Cleopatra Coleman). Itt futnak össze Gabivel (Mia Goth) és férjével, Albannel (Jalil Lespert), akik látszólag James nagy rajongói. El is csábítják a párt, hogy a hotel figyelmeztetése ellenére hagyják el a luxusszálló területét, fedezzék fel a környéket, amit javarészt szegény helyiek laknak. Meg is bánják, pontosabban csak James és Em bánják meg, hogy belementek a buliba, mert éjszaka, a hazaúton James elüt egy férfit, akit a femme fatale Gabi tanácsára a sorsára hagynak, az bele is hal a sérüléseibe. Naná, hogy másnap a másnapos James ajtaján kopogtatnak a rendőrök, akik szembesítik a helyi törvényekkel: amennyiben van gyermeke az áldozatnak, az jogosult arra, hogy megölje szülője gyilkosát. Van persze alternatív megoldás jó pénzért: James belemegy, hogy klónozzák, és csak a klónt ölik meg, de azt a bűnös szeme láttára. Hősünk pechére elfogadja az ajánlatot. Pechére, mert ezt követően szabadul csak el igazán a pokol.
Egy életre szóló bizarr buli – Ezért jó
Brandon Cronenberg abban túlszárnyalta édesapja legutóbbi művét, hogy az Infinity Pool sokkal összeszedettebb, jobban kitalált, fókuszáltabb történet, mint A jövő bűnei. Az ifjabb Cronenberg is sokféle témát, sőt mint említettük, műfajt vegyít, de ezek összeállnak egy egésszé, azaz az Infinity Pool egyaránt működik sci-fiként, biohorrorként, thrillerként és társadalmi szatíraként is. Stephen King ezerszer ellőtte már az alkotói válságban szenvedő író figuráját, így ettől nem dobjuk hanyatt magunkat, de James nemcsak alkotói válsággal, hanem maszkulin identitáskrízissel is küzdő karaktere kellőképp érdekes ahhoz, hogy vele tartsunk erre a bad tripre, mert hogy egy helyi egzotikus kábítószer is előkerül a cselekmény során. Így Brandon Cronenberg újfent megmerítheti a nézőt a pszichedelikus, kísérleti filmeket idéző szürreális képsorokban, melyek szintén nem túl eredetiek, de ütős, elborult, beteg és kreatív részei az Infinity Poolnak. Eszünkbe juthat továbbá a Martin Scorsese által nagyra tartott, a Rambo direktora, Ted Kotcheff által rendezett Félelemben élni (Wake in Fright, 1971), a Mechanikus narancs vagy a tavalyi év egyik legfelkavaróbb horror-szatírája, A látogatás is. Hősünk erkölcsi hullámvasúton suhan, egyre inkább az egyre erőszakosabb és féktelenebb Gabi hatása alá kerül, így bár a gonoszabbnál gonoszabb közös akciók során – amelyekben csak sodródik, de nem irányítja azokat – kétségtelenül sok ihletet szerez, de ezekért az ár megfizethetetlen, a saját lelke, identitása és morális integritása bánja.
James és a néző is azzal szembesülnek, hogy ez a szemet szemért elven működő, korrupt "igazságszolgáltatás" inkább szítja, nem pedig visszatartja a bűncselekményeket, hiszen SPOILER: Gabi és társai azt látják, hogy a legelvetemültebb, szexuális erőszakkal vegyített betöréseik után is csak klónozzák őket, majd még szórakoztató performanszot is kapnak, avagy végignézhetik saját klónjaik lemészárlását SPOILER VÉGE. Ennyiben disztópia is az Infinity Pool, de más tekintetben nagyon is a jelenről szól, azaz bemutatja ezeknek a nyaralóparadicsomoknak az ellentmondásosságát, az "első" és a "második", illetve "harmadik" világok egyenlőtlen viszonyát, amiért nem kell egzotikus helyekre utaznunk, Bulgáriában, Montenegróban vagy Törökországban is találkozunk ilyen kontrasztokkal. Egyrészt a szegénységgel és a nyomorral szemben megdöbbentő a luxusszállódák fényűzése és vice versa, másrészt elképesztő a gazdagok arcátlansága, hogy a pénzükért cserébe gyakorlatilag bármit megtehetnek, és ebben a filmben tényleg bármit meg is tesznek.
Egyébiránt Mia Goth ismét zseniális, sőt félelmetes a féktelen Gabi szerepében, bár a vége felé kicsit már túl is játssza a karaktert, érezhetően nagyon élvezte ezt a rémisztő femme fatale-t. Alexander Skarsgårdot is csak dicsérni lehet, bár ő egy visszafogottabb figurát kapott, de így is jól érzékelteti annak lelki rezdüléseit, láthatóvá teszi a fejében zajló háborút.
Léleknyomorító bad trip – Ezért nem jó
Mint már említettük a bevezetőben, az Infinity Pool bizonyos tekintetben felülmúlja A jövő bűneit, más szempontból viszont elköveti annak nagy hibáját. Ez pedig az, hogy rengeteg témát vegyít, így eszmeileg túlterhelt a cselekmény. David Cronenberg művéhez képest Brandon Cronenberg sci-fi horrorja összeszedettebb, fókuszáltabb, feszesebb, és egyenesebb vonalú a sztorija is, ugyanakkor roskadozik az érdekes témáktól, amelyeket bár jól elegyít, de nem mindegyiket képes kellő mélységben kibontani. A társadalmi szatíra és az igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdéskör frappánsan ki van fejtve, ezzel nincs gond, ellenben James alkotói- és identitásválsága inkább mesterkélt és mismásolt. Az ifjabb Cronenberg egy idő után szinte alig foglalkozik azzal, hogy hősünk író is (SPOILER: csak Gabi inzultálja azzal a cselekmény végén, hogy valójában rossz az az egyetlen műve, amit kiadott SPOILER VÉGE).
A maszkulinitás problémaköre pedig elnagyolt, holott érdekes lenne ez a vonulat is, de ezen a téren az említett Félelemben élni sokkal többet ér el a szatíra eszközeivel, Brandon Cronenberg nem tudott érdemben mit kezdeni a férfiasság és ezzel összefüggésben az érettség problémájával, pedig mind a sci-fi, mind a horror, mind a pszichothriller potenciálisan kiváló műfajjegyeket kínál erre. SPOILER: A levegőben lóg például, hogy a drogos hallucinációkban és a nagy leszámolás után is hősünk és más férfiak női mellet szopnak. SPOILER VÉGE Így hiába inzultálja a szexuálisan kirívó Gabi James-t azzal, hogy legyen végre "igazi férfi", ami gazdag felesége mellett nem tudott lenni, hiába jelenik meg az anyaság egy–két, a spoileres részben is említett motívumban, a film végére nem áll össze a kép. És ha már a film végénél tartunk: fejvakarásra késztet a végkifejlet is, amelyben legalább értelmet nyer a cím, de James "morális hullámvasútjával" és a társadalmi üzenettel éles kontrasztban áll. SPOILER: A férfi marad Li Tolqán, bámulja a tengerrel majdnem összeérő medencét – ez az "infinity pool" – az esőben, holott erről a helyről éppen, hogy szabadulni akart. Bizonyos szempontból megindokolható a maradása, hiszen ezek után nem tudja folytatni korábbi életét, de logikusabb lenne számára egy "harmadik út" az otthon és a borzalmas idegen hely között. SPOILER VÉGE
Merjünk szippantani ebből az anyagból, avagy megéri megnézni?
Az Infinity Pool egyértelműen csak horrorínyenceknek ajánlott. Sőt, azt a kikötést is meg kell tennünk, hogy olyan horrorrajongóknak ajánlott, akik nem riadnak vissza a David Cronenberg által is készített bizarr, olykor szexuálisan explicit és perverz, néhol kísérleti filmbe hajló alkotásoktól. Az Infinity Pool persze nem olyan gyomorforgató, mint az idősebb Cronenberg klasszikusai, még ha tartalmaz is jó néhány testtorzulást és testcsonkítást. Brandon Cornenberg filmje inkább egy konstans rettegést idéz elő. Rettegést, de nem a hagyományos szörnyektől vagy testileg torz alakoktól, ilyenek csak a hallucinációkban és maszkok formájában jelennek meg a cselekmény során. Az Infinity Pool az emberben rejtőző szörnyet mutatja meg. Azt a szörnyet, ami akkor keletkezik, ha az erkölcsöt és a törvényt pénzzel meg lehet vásárolni.
Az Infinity Pool február 14-én debütált digitális (VOD) formában. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban.
