KIPRÓBÁLTUK: Gigantic bétateszt

Lassan nincs olyan nap, amikor ne jelenne meg egy új MOBA, vagy a műfaj valamely hibridje. Persze, most erősen túlzok, de tényleg ott tartunk, hogy a MOBA az új császár, és a fejlesztők meg a kiadók addig ütik a vasat, ameddig meleg. Mondjuk, nagy kérdés, meleg-e még egyáltalán az a vas, mert igaz, hogy a League of Legends, a DOTA 2 és még néhány hasonlóan (joggal) sztárolt társuk piszkosul népszerű jelen műfajon belül, viszont egyszerűen annyi új próbálkozás lát napvilágot, hogy az ember néha csak annyit tud mondani: jaj, megint egy MOBA, köszönöm, de nem érdekel.

Aki játszott valaha is bármilyen MOBA-val, annak persze egyből ismerős lesz a játékmenet, mivel a Gigantic a bevett formulákon mit sem változtat. Itt is ötfős csapatok küzdenek egymás ellen, a meccs elején a játékos kiválasztja a maga hősét a 16 figura közül. Ismerős? Valószínűleg igen. A különbség ott van, hogy itt egy TPS-ről beszélünk, és a fejlesztők igyekeztek megbolondítani a játékot néhány ügyességi elemmel; talán kicsit több a hack and slash-betét, mint máshol, de sok újdonsággal nemigen fogunk találkozni.

És éppen ez a baj, ezért éreztem folyton, hogy nem venném újból elő a játékot, mert ha valami hasonló élményre vágyom, akkor ott a nemrégiben kipróbált Paladins vagy netán a Paragon. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez a sok tekintetben a Battlebornra emlékeztető játék ne mutatna olyan jegyeket, amelyekért egyesek könnyen rajonghatnának. Mert van egy húzása, amely valamennyire még újítónak is tekinthető. Úgy tud győzni a csapatunk, ha az ellenfél őrzőjét legyőzzük, és ezzel tulajdonképpen megnyerjük az aktuális kört. Közben pedig a saját őrzőnket is védeni kell, hiszen csak így juthatunk egyről a kettőre.

Az őrző legyőzéséhez valóban csapatmunka kell, és ezt a kétségkívül hatalmas monstrumot nem is annyira könnyű likvidálni, s ezalatt még a sajátunkat is védeni kell. Jelenleg két ilyen szörny (bocsánat, nekem az őrző helyett folyton ez jutott eszembe) van a Giganticben: Leiran, a griff, valamint egy sárkányra hasonlító valami. Olyanok ezek az őrzők, mint más MOBA-ban a bázisok/kocsik, szóval ha kezdetben mutatnak is némi változatosságot, hosszabb távon megint csak ott tartunk, hogy a Gigantic egy olyan játék, amely során rendre az dereng fel: mintha már láttuk volna ezt valahol. Maga az őrző egyébként akkor támad, ha elérünk egy bizonyos ölési szintet, mert hát nem csak arról van szó, hogy nézzük és csupán mi, játékosok támadjuk ezt a nagy behemótot. Támad ő is.

Amúgy nem vitás, van egyfajta mesés látványvilága a Giganticnek, a grafika leginkább rajzfilmesnek írható le, vagy ha kicsit maliciózusabb szeretnék lenni, azt mondanám: kedvesen elnagyolt. Szóval azt semmiképpen sem vitatnám, hogy ránézésre stílusos játékról beszélünk, de a belbecs valahogy nem képes meggyőzni. Valós, igazán értékelhető újdonságot egyelőre nem tud mutatni a Gigantic; a karakterek végtelenül ismerősnek tűnhetnek (vannak harcosok, varázslók, gyógyítók és idézők), ugyanúgy kapjuk a fejlődési pontokat, mint máshol, és ugyanúgy lehet kártyákat gyűjtögetni, amelyek bizonyos feladatokat takarnak, és ezeket körökön keresztül lehet teljesíteni.

Bétáról van szó, így a Gigantic nyilván még változhat, aminek persze könnyen lehet az az eredménye, hogy néhány hónap múlva jómagam is lelkesedve fogom zengeni, mennyire egy jó játék is ez. Egyelőre viszont nem igazán megy a lelkesedés.

A Gigantic nyílt bétája Xbox One-ra és Windows 10-re érhető el. Mi Xbox One-on próbáltuk ki a játékot.