Forza Horizon 4 - Kritika

Amikor az idei E3-on nyilvánosságra került, hogy a Microsoft megvásárolt egy rakás játékfejlesztő céget – például a Ninja Theory-t is, akiket a Hellblade kapcsán ismerhetett meg a világ többek között –, akkor és ott igencsak elkallódott a hír, hogy a Playground Games is onnantól fogva kizárólag a vállalatnak dolgozhat, annak összes platformjára, legyen szó Xbox One-okról, vagy éppen Windows 10-es PC-kről. Most, több tíz órányi Forza Horizon 4-gyel a hátam mögött én csak egyetlen egy dolgot nem értek: miért kellett ennyit várni? A Playground kezdetektől fogva a Horizon-alszéria fő fejlesztője – a Turn 10 csak besegít nekik –, és még eddig egyszer sem vallottak kudarcot. Vigyázat spoiler: most sem tették, sőt, ha lehet mindenben túlnőttek az elvárásokon. No de kicsit előre siettem...

Nos, ha lehet így fogalmazni, aki a fenti sorokat elolvasta, nagyjából tisztába is kerülhetett az összes lényeges résszel a Horizon 4 kapcsán. Közhely, de igaz: ami működik, nem kell megjavítani. Márpedig a Forza-recept nem csak, hogy működik, de még csak meg sem fáradt az elmúlt három-négy rész alatt, úgyhogy a Playground Games annyival is lerendezhette volna az egészet, hogy, amúgy tipikus folytatásként „mindennél egy kicsivel többet, nagyobbat és látványosabbat” pakol a legújabb epizód alá. Ők azonban sokkal többet tettek ennél.

Az első, és legkomolyabb újdonság az évszakok megjelenése a játékban: eleinte a program egy igen-igen hosszúra nyúlt tutorial segítségével kalauzol el bennünket Britannián (ezúttal ugyanis ezt választotta helyszínül a mit ad isten, angol csapat), és bár itt még másokkal csak érintőlegesen találkozhatunk, a váltakozó időjárási elemekkel küzdve gyakorlatilag teljes képet kaphatunk a Forza Horizon 4 játékmechanikáiról. Rengetegféle és fajta verseny (országúti körkörös; országúti felfedezés, ahol körök nincsenek, csak egy cél a távolban; különböző sárban zajló versenyek és hasonlók) lesz a segítségünkre abban, hogy ne kezdjünk el három-négy futam után ásítozni. Ezek közül pedig kiemelkedik maga a „világ”, amelyet döbbenetesen alaposan építettek fel a fejlesztők. Traffipaxok között cikázhatunk – és igyekezhetünk minél gyorsabban átmenni előttük, hogy aztán plusz hírnévre tehessünk szert –, hatalmas ugrásokat hajthatunk végre, táblákat zúzhatunk be (amelyek bónuszt adnak), de számtalan egyéb melléktevékenységre is lehetőség adódik. És miután a Forza Horizon 4 nem egy kapkodó idegbeteg játék, simán van idő felfedezgetni (mondjuk egy roncsot, amit valaki valahol látott, és amelyet megszerezve és megjavítva egy menő autóval bővíthetjük a gyűjteményünket), megkeresni a kilátókat és megpihenni a látványukban, használni a fantasztikus fotómódot és még sorolhatnánk. A legkönnyebben a fentieket úgy lehetne összefoglalni, hogy masszív: furcsa, de időnként nyomasztó, mennyi minden van a játékban.

És ha már számok: több mint 450 kocsit (!) vásárolhatunk, illetve nyerhetünk meg a futamok alatt, ezekkel pedig aztán gyakorlatilag megszámlálhatatlan pályán csaphatunk össze akár egyedül, akár kooperatív, akár PvP módban is, szóval még a legegyszerűbb versenyek is komoly kihívássá válhatnak (bár a skálázható AI sem megy a szomszédba azért, hogy megszívasson.)

Persze ez az egész – amúgy nagyszerű – koncepció kártyavárként omolhatna össze, ha nem lenne gyakorlatilag minden más a helyén a játékban, de az alkotóbrigádról az előző részek óta tudjuk, hogy maximalisták, ezért aztán a Forza Horizon 4 minden aspektusát igencsak pofásra csiszolták. Nézzük először is a grafikát!

Xbox One X

Bár a teszt alapvetően a Windows 10-es kiadás alapján történt, volt szerencsénk egy 4K-HDR tévén kipróbálni a játékot, és hát valami döbbenet a látvány, amelyet a Microsoft legerősebb masinája kitol magából. Itt még grafikai opciókat is találunk: vagy 1080p felbontáson, 60 FPS-sel esünk neki a programnak (HDR-rel), vagy kihasználjuk a konzol erőtartalékait, és 4K-n küldjük a tévére a képet – ilyenkor azonban fixált 30 FPS-t kapunk. Bárhogyan is döntünk, a látvány döbbenetes lesz – nem túlzás azt állítani, hogy messziről szinte már-már tévés közvetítésnek tűnik az egész. Sebesség gondok, bugok egyik opció esetében sem jelentkeztek abban a pár órában, amíg próbálkoztunk, szóval a csapat valószínűleg ki is sajtolta a maximumot a gépből: nehéz elképzelni, hogy még ennél is lehetne szebbet, interaktívabbat (a pályák zöme lerombolható, vagy átrendezhető áldásos ütközéseink következtében), látványosabbat összehozni, de aztán ki tudja, a Turn 10 a következő Forzával nem cáfol-e majd rám.

Windows 10-es PC

Egy erősen kórosodó PC-vel vetettem bele magamat a játék demójába korábban, és már akkor dicsértem az optimalizációt – pláne annak tükrében, hogy a Forza Motorsport 7 szinte el sem indult ezen a masinán. A végső változat után pedig kalapot emelek a technikusok előtt: a 60 FPS ezúttal médium beállítások mellett sem álom, grafikai bugoknak, bizarr hibáknak pedig nyoma sincs – döbbenetes a grafikus motor. Itt értelemszerűen az 1080p felbontást céloztam meg, miután pedig a 60 FPS szinte végig megvan (akad pár kritikus jelenet, mondjuk egy verseny, amely esőben játszódik és egyszerre az összes ellenfél ott van a képernyőn, tükröződnek a felületek, közben pedig szikráznak az összecsúszók... na, ekkor azért be-be néz 40 környékére a képkockasebesség, de hát egy ilyen konfiggal ez legyen a legnagyobb bajom. A játék pedig medium beállításokon is lélegzetelállítóan néz ki: a kocsik között nem nagyon találni igénytelen darabot, minden műszerfal korrektnek tűnik, minden rögzített motor- és egyéb hang kiemelkedő, sőt, az angol szinkron is páratlan.

Ugyanakkor nem csak látvány terén teljesít kiválóan a játék, hiszen a világ hatalmas és kellően interaktív, tevékenységből rengeteget találunk, a netkód pedig korrekt. Minden alkatrész a helyén, szóval már csak az volt a kérdés, hogy az irányítást hogyan oldják meg az alkotók. Jelentem, itt sem tudtak hibázni: még azok is beleszerethetnek a Horizon 4 fizikájába, akik ódzkodnak a szimulátoroktól, hiszen a Forza mindig is ügyesen lavírozott a HC szimuláció és az őrült árkád között, de talán még egyetlen részben sem találták el ennyire az egyensúlyt. Néha a legnagyobb kihívást nem is az MI, hanem a járgányunk uralása és pályán tartása okozza (legalábbis az olyan kocasofőröknek, mint én), mégis, valami hitetlen élmény ráérezni, mennyi gázt, mennyi féket kell használni egy-egy útszakaszon vagy éppenséggel előzés során, és mennyire kell figyelni, hogy ne sodródjunk le az útról, mert akkor gyakorlatilag az egész meccs elúszhat – ha van velünk hús vér játékos akkor, nem tekerhetjük vissza az időt egy picit, ami a single-nél például egy állandó lehetőség. A harc a konkurenciával és a vas irányításával együtt pedig valami fantasztikus végeredményt szül – ha ugyanazokon a pályákon kell végigmenni, csak más kocsival, már az egész játékmenet megváltozik! Elképesztő dolog ez az egész.

Egyelőre bele sem merek gondolni, hány száz órát lehet beleölni a játékba, mire az ember kigurít (akad ilyen szerencsekerék szerű minijáték, kétféle is, amelyet bizonyos időközönként in-game extrákért megforgathatunk), és megvásárol minden kocsit, és minden, a karakterére felaggatható kiegészítőt. Mert a Forza 4-ben gyakorlatilag minden testre szabható: a választott karakterünket különböző, kibontható extrák segítségévével öltöztethetjük és vetkőztethetjük, győzelmi pózt és a meccsek – kicsit talán túl hosszú betöltése közbeni – táncát is mi választhatjuk meg. Azonban természetesen nem a mi karakterünk lesz a főszereplő (aki nem mellesleg a nehezen megkeresett pénzét még ingatlanokba is befektetheti, ahonnét egyrészt kezdi a játékot, ha kilépünk, másrészt pedig hozzáfér a bolthoz is), hanem a kocsik, és hát ember legyen a talpán, aki megtalálja a kedvencét. Ha pedig a kiválasztás megtörtént, jöhet a tuning: ha szerencsénk van, akad gyári, ha nincs, akkor a közösség beállításai között is matathatunk, vagy éppenséggel hihetetlen aprólékossággal magunk dönthetünk úgy, hogy megbütyköljük a járgányt. De ilyenkor csak a motornál például 10-15 aspektust állíthatunk, és akkor a többi alkatrészről még nem is szóltunk. Ha pedig befejeztük, nem csak a mi járgányunk járhat vele jól: a tuning-beállításainkat feltölthetjük az internetre, hogy bárki letölthesse azokat saját kocsijához.

Apropó, megosztás: érdemes észben tartani, hogy a Forza Horizon 4 egy „közösségi játék”. Persze, ha akarunk, teljesen külön is kóvályoghatunk a hatalmas pályán, maximum néha szembejön majd valaki, köszönhetően az osztott világnak, aminek mindet alárendeltek az alkotók. Bár a tesztváltozatban még nem működött, pár hét múlva már nem csak tuningokat, egyedi festéseket és hasonlókat oszthatunk majd meg, hanem saját pályákat is kijelölhetünk, ezeket pedig kipróbálhatják és osztályozhatják a versenyzők. Minden összecsapásnál felajánlja a játék, hogy menjünk többen, és bár nem muszáj, de tény, hogy a PVP küzdelmek (amelyek között akad 6 a 6 elleni őrült csapatos móka is) gyakorlatilag a végtelenségig húzhatják ki az amúgy sem szűk játékidőt.

A Forza Horizon 4-et pedig mindezek mellett egy „játék, mint szolgáltatás” üzleti modellel is felvértezték: akadnak napi, heti, és évszakhoz köthető kihívások, amelyekből mindig kapunk frisset, viszont adott idő alatt teljesítenünk kell őket, és amíg a plusz tartalmakra várunk (mert fizetős és ingyenes extrák is érkeznek majd később), akkor is érdemes naponta belépni, mert mindig találunk valami újat.

Persze a Fora Horizon 4 sem lett tökéletes játék, bárki, aki ezt állítja, az füllent. Sajnos a világtérkép és az autólista még a különböző szűrőkkel is szinte átláthatatlan, az irányítás pedig a menükben való almenükben turkálással, a tipikus konzolos megoldásokkal kissé túl sok időre kényszeríti az embert arra, hogy a játék helyett inkább a felhasználói felületet bogarássza valami létfontosságú beállítás miatt. Miután nem értek az autókhoz, jól jött volna valami tanács, hogy melyik járgányba fektessek be laikusként egy-egy versenytípushoz, és annak is örültem volna, ha a program valahogyan jelzi a térképen, hogy hányadik helyen végeztem egy-egy versenyen, mert most pl. van két negyedik helyem, amin megpróbálnék javítani, de a mapon minden verseny (legyünk elsők vagy utolsók) teljesítettként szerepel sajnos. Egyszerűen annyi tartalom van a játékban – kocsik, kihívások, pályák –, hogy az már-már néha kicsit soknak érződik, de ennél nagyobb bajunk ne legyen soha az életben!

---

A Forza Horizon 4 október 2-án jelenik meg Xbox One-ra és Windows 10-es PC-kre, mi ez utóbbi változatot teszteltük. Az idei év további megjelenéseiért és tesztjeiért látogass el folyamatosan frissülő játék-kalendáriumunkhoz.