Chained Together - Kritika
Pokoli torony
Vannak olyan videójátékok, melyeket mintha szándékosan úgy terveztek volna meg, hogy a streamerek és a videósok sikoltozós-röhögős-mémelhető tartalmakat tudjanak gyártani belőlük. Biztosan tudjátok, mire gondolok. Például a Five Night’s at Freddy’s-re, aminek játszása közben látványosan ijedt képet lehet vágni, vagy a Gang Beastsre, amiben harsányan vicces szituációkba keveredünk a rongybabaként ráncigált karakterekkel. Ez egy működő stratégia, ami egy rakás indie játékot sikeressé tett, elvégre nincs költséghatékonyabb reklám annál, mint amikor a milliós követőtáborral rendelkező influenszerek feltűnően jól szórakoznak egy játékkal.
A Chanied Together tökéletes mintapéldánya az ilyen játékoknak. Első ránézésre egy olcsó, gyorsan összedobott valaminek tűnik, aminek annyira egyszerű és figyelemfelkeltő a koncepciója, hogy a fejlesztője jogosan számíthatott rá, biztos elviszik egy körre a legnagyobb tartalomgyártók is. És habár mindez tényleg igaz a Chained Togetherre, a végeredmény meglepően kompetens lett, úgyhogy nem érdemes egyből leírni a játékot.
Erről van szó
A Chained Together lényegét simán el lehet magyarázni egyetlen mondattal: a játékosok egymáshoz láncolt karakterekkel próbálnak kijutni a pokolból úgy, hogy megmásznak egy felfoghatatlanul magas építményt. Nevezzük ezt jobb híján toronynak, de lényegében csak hanyagul egymás mellé hajigált platformokról van szó. Habár egyedül is neki lehet állni a kihívásnak, a sava-borsát a kooperatív játék adja meg. A maximum négy játékos egy aggasztóan rövid lánccal van egymáshoz kötve, így ha nem mozognak együtt vagy valaki elront valamit, akkor könnyen lehet, hogy lerántja a többit a mélybe, ebben az esetben pedig simán előfordulhat, hogy a pálya legaljáról kell újra nekiállni a mászásnak (vagy arról a platformról, amit zuhanás közben sikerül eltalálni). A játékosok ugyan fel tudják húzni egymást a lánc segítségével, de gyakran olyan vékonyak a platformok, a karakterek pedig olyan lendülettel rántják el egymást, hogy a hibák az esetek többségében komoly visszaesést jelentenek.
VIDEÓ: Úgy néz ki, a Shadowsban lesz egy olyan látványos kivégzés, amit végül kivágtak az Assassin's Creed 3-bólA Chained Togethernek három játékmódja van. Ezek közül a Beginner a legkíméletesebb, mert ebben zuhanás esetén visszateleportálhatunk a torony legmagasabb olyan pontjára, ahova eljutottunk. A Normal játékmódban nincs ilyen segítség, ha leesünk, onnan kell folytatni a mászást, ahol landoltunk. A Lava pedig arra kényszerít minket, hogy megállás nélkül haladjunk, mert folyamatosan jön felfelé és lepi el a pályát a forró láva. Az online játékmód mellett osztott képernyős multiplayer is van, az igazán hardcore játékosok pedig versenyezhetnek egy ranglétrán, hogy ki tud gyorsabban kijutni a pokolból.
Ezért jó
Habár a Chained Together a grafikája miatt egy online boltban vásárolt assetekből összedobott játéknak tűnik (könnyen lehet, hogy tényleg erről van szó), a játékmenete mégis szórakoztató. Félreértés ne essék, baromi egyszerű az egész, mert lényegében csak jó időzítéssel kell ugrálni, hogy ne essünk le, vagy ne találjanak el minket a csapdák, amik lelöknek, néha pedig járműveket kell vezetni vagy egyszerű feladványokat megoldani. Az irányítás viszont van olyan precíz, hogy ha egyszer kitaláltátok, hol és pontosan mit kell csinálni a továbbjutás érdekében, akkor egy idő után már rutinszerűen át lehet rohanni a korábban félelmetesnek tűnő akadályokon is. Ez pedig hasonló érzést nyújt, mint amikor sikerül sokadik próbálkozásra legyűrni egy Dark Souls-bosst. A közös játékra pedig ez hatványozottan igaz. Én két barátommal nyomtam a játékot több mint két órán át, megállás nélkül, és még akkor is meglepően szórakoztató volt, amikor már kb. harmincadik alkalommal zuhantunk le a pálya legaljára. Van valami nagyon kielégítő abban, hogy egy idő után már szavak nélkül is tudjátok, mikor kell egyszerre ugranotok és másznotok annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban és legbiztonságosabban át tudjatok jutni az ismerős pályaszakaszokon. Az pedig vicces jeleneteket eredményez, amikor félreértitek egymást és valaki előbb ugrik, mint kéne.
Ezért nem jó
Igaz, hogy a Chained Togetherben a karaktereink túlnyomórészt azt csinálják, amit az input alapján elvárnánk tőlük, de néha azért következetlenül viselkednek, ami egy ennyire kíméletlen játékban iszonyatosan irritáló tud lenni. Például van egy rész, ahol egy vékony csontokból összeállított szerkezeten kell felmászni, de a pokolszökevények nem mindig úgy vagy akkor kapaszkodnak fel, amikor kéne. Amire viszont tényleg fel kell készülni, hogy a Chained Togetherben nagyon könnyű több száz métert zuhanni, ezért fegyelemre és türelemre van szükség ahhoz, hogy igazán élvezni lehessen. És mivel egyetlen ember is bármikor és simán magával ránthatja a többieket, van rá esély, hogy össze fogtok kapni játék közben.
Megéri a pénzét?
Ha szereted az odafigyelést igénylő kihívásokat és van egy-két barátod, akit rá tudsz venni erre az őrültségre, akkor mindenképpen, főleg, hogy a Steamen mindössze 5 euróba kerül. Jó esély van rá, hogy nem lesz türelmetek végigjátszani, mert a körülbelül 3,5 kilométer magas szerkezetet megmászása eleinte teljességgel lehetetlen kihívásnak tűnik. De ha csak egy-két estét szántok rá, akkor is megér ennyi pénzt, mert roppant izgalmas és megmosolyogtató pillanatokat hozhat magával. Ha pedig nem vesztek össze miatta egy életre, akkor még az is lehet, hogy csak még jobban összekovácsol (összeláncol?) majd titeket ez a játék.
A Chained Together 2024. június 19-én jelent meg a Steamre. Az idei év további megjelenéseiért és tesztjeiért látogass el a folyamatosan frissülő játékkalendáriumunkhoz.
- Platform