Arnold - Kritika

Közhely, de tény: Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone teremtették meg a modern akcióhőst. Schwarzenegger legújabb dokumentumfilmje, az Arnold, amit három részre bontott a Netflix, fogalmazza meg a két sztár tolmácsolásában, hogy Sly és az osztrák tölgy előtt az akciófilmek – mint például a San Franciscó-i zsaru Steve McQueennel – nagyjából az üldözésekről és a verbális keménykedésről szóltak. Habár ez nyilvánvaló túlzás, elég csak Sam Peckinpah munkásságára vagy Bruce Lee műveire gondolni, amelyekből sokat merítettek a nyolcvanas–kilencvenes évek filmjei is, de az igaz, hogy Schwarzenegger és Stallone új trendet teremtettek Hollywoodban. Ők mondják az Arnoldban, hogy szavak helyett a testükkel és persze az arckifejezésükkel játszottak, visszahozva így egy kicsit a film hangtalan hőskorából. A dokumentumfilm-sorozat persze nemcsak erről szól, a három rész Arnold Schwarzenegger három különböző arcát mutatja meg, amelyek közül mindhármat ismerjük, mégis izgalommal nézzük, mert alanya sokadszorra is roppant érdekes és lebilincselő egyéniség.

Az életutat egy rajongó már biztosan ismeri, így sok újdonságot nem nyújt az Arnold, viszont a pályatársak, kollégák, barátok és riválisok – mint James Cameron, Sylvester Stallone, Jamie Lee Curtis vagy Danny DeVito – interjúi mellett megjelenik a 75 éves sztár a jelenben és kommentálja mindazt, amit Chilcott és alkotótársai összeállítottak archív fotókból, videókból, nyilatkozatokból. Szóval az Arnoldnak van egyfajta "konfrontatív" vagy reflexív jellege is, azaz nem lineárisan kapjuk meg az innen-onnan – például a hírhedt dokuból, az 1977-es Acélizomból – már ismerős sztorikat, hanem maga az alany értékeli is ezeket. Így kicsit más világításba kerülnek az infók, amelyek alaptudásnak számítanak a sztárral kapcsolatban.

Akár kitéve-betéve ismerjük az életrajzot, akár nem, az Arnold mindenképp izgalmas és szórakoztató dokumentumfilm-sorozat, mert Lesley Chilcott és csapata profi munkát végeztek. Őrülten sok és jól eltalált, jól elhelyezett archív felvételt használtak fel, a legapróbb részletekre is figyeltek, hogy minden a lehető legfrappánsabb legyen, minden poén tökéletesen működjön. A politikai karrierről szóló résznél például sikerült fellelni egy olyan fotót, amelyen Schwarzenegger ravasz mosollyal, szinte "trollarccal" tekint a kamerába, mintha azt sugallaná, hogy majd jól megtréfálja ezt a sok bolondot, aki beengedte őt Kalifornia kormányzói székébe filmsztár és testépítő létére. Persze amúgy az Arnold hangsúlyozza, hogy az osztrák tölgy komolyan vette a feladatot, csak éppen naivitása miatt volt néhány súlyos ballépése is, ezért az említett jelenet, illetve montázs ironikus alkotói kommentárként fogható fel. Nem mellesleg politikusként ballépései mellett voltak pozitív, a demokraták által is elismert, sőt támogatott intézkedései.

Arnold Schwarzeneggerről egyébként is nehéz lenne igazán negatív hangvételű filmet, de még talán jelenetet is forgatni, mivel sikertörténete újra és újra inspiráló, kitartása nagyképűsége és törtetése ellenére is példamutató. Sőt, az ő sztorija a legjobb példa arra, hogy az amerikai álom létezik vagy létezett, bár elérni csak vér, veríték és sok keserűség árán lehet. Schwarzenegger története maga az amerikai álom megvalósulása, hiszen tényleg messziről, innen, a szomszédunkból indult egy olyan családból, ami nem sikerre, hanem kudarcra volt ítélve – a színész szerint. A sztár sokszor megvallotta már, hogy Gustav Schwarzenegger, édesapja náci szimpatizáns volt, hitt az ideológiában, majd – szintén az osztrák tölgy elemzése szerint – a második világháborút követő kudarc hatására vált sorstársaival együtt "lúzerré", aki berúgott és verte a családját. Innen volt szép nyerni.

Amerikában ráadásul nagy hátrányból indult amiatt, hogy még a mostaninál is erősebb akcentusa volt, testépítőként pedig rengeteget kellett kínlódnia azért, hogy valóban őt tartsák a legizmosabb, legszebb testű férfinak a versenyeken. Ám tudjuk, hová jutott, így látjuk, hogy a lehetetlennek látszó dolgokat is el lehet érni olyan acélos kitartással, mint Schwarzenegger. Persze azt a színész és az Arnold sem hallgatja el, hogy sehol sem lett volna, ha szerencséje mellett nincs jó pár segítője, mentora és barátja, akik támogatták őt a legsötétebb korszakában is.

Már említettük, hogy az Arnold sajátossága, hogy az, akiről a dokumentumfilm szól, maga is megjelenik a dokuban és kommentálja mindazt, ami vele történt. Ezért van lehetőség a dolgok mélyére ásni. Ebben az esetben inkább azt kutatja Schwarzenegger és a rendező, hogy honnan ered ez az acélos kitartás és motiváltáság, ami három fő hivatásában eljuttatta a csúcsra. És ezzel összefüggésben kerülnek elő olyan kényesebb kérdések, hogyan viszonyult Schwarzenegger a szüleihez, akiket nem igazán pozitív fényben tüntet fel a doku. Az mindenesetre bizarr módon motiválta a kis Schwarzit, hogy apja verte őt, illetve katonás rendet tartott otthon és a gyerekeit versenyeztette. Míg ugyanez a neveltetés bátyját tragikus végzete felé sodorta, addig Arnoldot arra késztette, hogy a legjobb legyen. Sőt, talán az volt az ő szerencséje, hogy gyerekkorukban testvére jobb volt nála, amibe nem akart beletörődni, nem akarta elfogadni, hogy ő átlagos vagy második. Ez segítette hozzá Amerikában a Mr. Universe címe elnyeréséhez, ezért kapott főszerepet a Conan, a barbárban és a Terminátorban, valamint ezért tudta legyőzni Kalifornia kormányzóját 2003-ban a választásokon.

Az Arnold nem kerüli ki a további kényesebb témákat sem, főleg az utolsó részben bukkannak ezek felszínre, a sztárperszóna mélyéről. Schwarzenegger és néhány interjúalany is azt mondja, az osztrák tölgy nagyképű, hatalmas az egója, amivel gyakran megsértett másokat, sőt Dino De Laurentiis producert magára is haragította, úgyhogy kis híján bukta a Conant. Ezek persze inkább csak harsány mentalitásából és szókimondásából fakadnak, de ezeknél kínosabb dolgok is terítékre kerülnek, mint a 2003-as választási kampány során a riválisai által elővett szexuális zaklatási vádak. Ugyan nem tudták tönkretenni a politikai karriert, de belegondolva, hogy ma, az internet korában és a #MeToo után hasonlókért sztárokat "küldenek padlóra", Schwarzenegger tényleg szerencsésnek mondható, hogy a balhéit megúszta. Egyébként az Arnoldban nem próbál magyarázkodni, sőt ismét bocsánatot kért azoktól a nőktől, akikkel nem megfelelően viselkedett, de a dokumentumfilmben egyértelműen izzik a levegő, amikor ezeket emlegetik, amikor a vádakkal konfrontálják.

Schwarzenegger saját családja nem nagyon kap szót az Arnoldban, így bánatunkra veje, Chris Pratt sem kerül elő. Érezhetően Chilcotték nem akarták bolygatni a sztár magánéletét, még ha a Maria Shrivertől való válása és Joseph Baena, házasságon kívül született fia szóba is kerülnek. Ez bizonyos szempontból gond is, mert amellett, hogy hasznos és pozitív, hogy maga a színész is kommentálja a történéseket, nem lett volna rossz, ha kicsit közelebbről megismerjük az embert. Nem azt akarjuk ebből kihozni, hogy bulváros dokuvá kellett volna zülleszteni az Arnoldot, de az ismert sztorik profi összerendezése mellett hasznos lett volna még közelebb hozni a sztárt a földhöz.

Fel-felbukkan azért pár érzelmesebb pillanat. Ilyen például az, amikor Schwarzenegger kudarcot vallott, csak második lett az egyik nagy testépítő versenyen és bevallotta, hogy aznap egész este sírt. Szóval ő is csak ember, nem mindig az az acélos és céltudatos "terminátor", aki soha nem sajnálja, illetve sajnáltatja magát. Ugyanígy megindító, megvillantja a magánembert az jelenet, amelyben egykori barátai és kollégái haláláról, így az elmúlásról beszél Schwarzenegger, meglepően szerényen nyilatkozik önmagáról és munkásságról, illetve annak tartósságáról. És végtelenül emberi momentum az is, amikor a nagy sikertörténet tükrében az osztrák tölgy elismeri, hogy magánemberként elcseszte a dolgokat, utalva ezzel házassága széthullására és Joseph hosszú ideig tartó "titkolására". Láthatón mindez a mai napig bántja Schwarzeneggert már csak azért is, mert elviselhetetlen számára a kudarc. De a kudarcok azok, amelyek megedzenek, amelyek ellenében ő maga is élő legendává vált: ha valamire, hát erre megtanít minket az Arnold, ha még nem jöttünk volna rá magunktól.

---

Az Arnold 2023. június 7-től megtekinthető a Netflixen. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban.