Anya - Kritika
Apa férfi, anya lő
Hosszú út vezetett odáig, hogy a nők saját jogon gyilkolhatnak a filmekben és nem az aktuális akciósztár háta mögött sikítozzák végig a játékidőt úgy, hogy minden jelenettel egyre kevesebb textil takarja a testüket. Jennifer Lopez az éneklés mellett viszonylag hamar feltűnt a televízióban, valamint a filmvásznon és a könnyedebb műfajok mellett a kemény csaj szerepét is bevállalta – változó sikerrel. A Wall Street pillangói rúdtáncos jelenetében is meggyőződhettünk már arról, hogy mennyire jól tartja magát a színésznő 50 évesen, most pedig kidolgozott testű profi harcosként fut, ugrik, kúszik és mászik, na meg a legváltozatosabb módokon tesz el másokat láb alól.
Erről van szó
Miután túlél egy védett házon történő rajtaütést, a harcedzett, titokzatos bérgyilkosnő (Lopez) egészséges leánygyermeknek ad életet, ám hogy ne sodorja veszélybe, lemond róla és a gyéren lakott Alaszka felé veszi az irányt. Telnek az évek, és a fegyverkereskedő banda, amit korábban fel akart dobni, lánya elrablásával tervezi előcsalogatni a címszereplőt. A nő ekkor úgy dönt, a legtöbbet akkor teheti a lányáért, Zoe-ért (Lucy Paez), ha magával viszi a vadonba és megtanítja a túlélés fortélyaira. Egy szerencsétlen baleset után Zoe felelőtlen módon a valódi nevét adja meg az orvosnál, és innen már nincs hová menekülniük. A havas tájat hamarosan rengeteg vér borítja be.
Ezért jó
A nő kényszerből mond le a lányáról és nem telik el úgy nap, hogy ne gondolna rá. Mikor újra találkoznak, mégis tagadja a rokoni kapcsolatot, hogy senki ne sérüljön meg, de a másik megsejt valamit. Kettejük egymásra találása és közeledése a film fő motívuma, mindezt úgy, hogy tudják, Zoe-nak vissza kell térnie a nevelőszüleihez, vagyis ez az állapot csak átmeneti. Már ha túlélik. Az Anya női film, női rendezővel, forgatókönyvíróval, producerrel és főszereplővel, így ezt az anya-lánya motívumot szépen, érzelmesen, hitelesen bontották ki az alkotók, a cselekmény fő helyszíne, a piszok erős atmoszférájú alaszkai táj pedig úgymond hab a tortán. Látványos akciójelenetekből sincs hiány, Jennifer Lopez valóban odateszi magát, újfent bizonyítja, hogy ötödik "X" ide vagy oda, ő kirobbanó formában van.
Ezért nem jó
Az Anyával az a fő probléma, hogy alkotói a címszereplő és lánya egymásra találásának és közeledésének rendeltek alá mindent, sokszor még a logikát is, így a néző fejében rengeteg kérdőjel marad, hovatovább összezavarodik bizonyos dolgokon. Elnagyolt karakterek és párbeszédek, zavaros múlt, indíték és motiváció, ami részben a műfaji tétovázásnak is köszönhető – ezek mérgezik meg az Anyát. A férfiak papírmasé figurák, Joseph Fiennes, Omari Hardwick és Gael García Bernal még soha nem voltak ennyire megalázóan nevetségesek. Nem túl életszerű, hogy a főhősnőnek mindenkit meg kell ölnie a nyugodt, békés életért, ráadásul büntetlenül, következmények nélkül. És hát profi mesterlövészként meg pláne nem lövöldözünk bele a zsúfolt tömegbe!
Megéri a pénzét?
Nagy duzzogva eltölthetünk vele egy esős délutánt, de ne nagyon agyaljunk rajta! Azt régóta tudjuk, hogy a legtöbb negatív karakter ott rontja el, amikor a főhős családját kezdi cseszegetni, mert onnantól a konfliktus békés rendezésére halvány esély sem marad. Ebből a szempontól talán mindegy is, hogy Liam Neeson vagy éppen Jennifer Lopez mondja azt, hogy megyek és úgy megöllek, mint még soha, mert mindkettőjüknek elhisszük. A profi női gyilkos nem ördögtől valló gondolat, és az anyaság ezzel való párosítása is jó ötlet, van is benne potenciál, csak éppen a szűk két órás játékidőt borzasztóan ügyetlenül használja ki a film. Az Anya szinte minden pillanatában több akar lenni annál, mint ami, de maga sem tudja pontosan, mi is az.
Az Anya (The Mother) 2023. május 12-től érhető el a Netflixen. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban.
