KIPRÓBÁLTUK: All Walls Must Fall

A 2089-es év Berlinjében a nagyhatalmak között zajló, közel 150 éve elkezdődött hidegháború még mindig tart – és az All Walls Must Fall bevezető képsoraiban látható pusztító robbanást tekintve aligha végződik szerencsésen. A végzetes katasztrófát jóformán csupán egy talpraesett titkos ügynök akadályozhatja meg, aki valamiféle csodának (vagy sokkal inkább az időutazásnak) köszönhetően néhány órát visszautazik a múltba és megkísérli a béke esetleges helyreállítását.

Meglehetősen sötét jövőképet fest tehát a berlini bázisú Inbetweengames csapat készülőfélben lévő alkotása. A gárda korántsem mondható kezdőnek, hiszen korábban a Yager Development színeiben dolgoztak a Spec Ops: The Line-on, a Dreadnought-on, vagy éppenséggel a szerfelett hányattatott sorsú Dead Island 2-n. A Kickstarteren indított kampánynak köszönhetően (melyről korábban már mi is hírt adtunk) roppant hamar sikerült összeszedni a kezdéshez szükséges összeget, a srácok pedig egy egyelőre még erősen fejlesztés alatt álló, ám többé-kevésbé működő változat keretében tárták a világ elé, miről is szól első önálló anyaguk.

Kai névre hallgató ügynökünk irányítását egy szórakozóhelyhez érkezve kapjuk meg, feladatunk pedig igencsak egyértelmű - öljük meg egy ellenlábasunkat. A bárban mulatozó célponthoz vezető rövidnek látszó út azonban korántsem veszélytelen, a bejáratnál rögtön biztonsági őrökbe botlunk. Ellenünk tanúsított bizalmatlanságukat némi csevegéssel enyhíthetjük: megpróbálhatjuk például ártatlan szerelőnek kiadni magunkat, aki csupán egy elromlott szerkezetet jött megjavítani, de felléphetünk fenyegetően is, melynek következtében inkább beengednek bennünket, csak ne csináljunk semmilyen balhét. A kommunikációnak tehát szerfelett fontos szerepe van, hiszen válaszainkkal némi benyomást gyakorolhatunk beszélgetőtársunkra, aki ennek megfelelően mutat felénk dühöt, félelmet és felháborodottságot, vagy optimális esetben néminemű tiszteletet.

Előfordulhat azonban olyan kellemetlen szituáció is, hogy meggyőzőképességünk teljes latba vetésével sem tudjuk ártatlannak tettetni magunkat és a diskurzus fegyverpárbajba torkollik. Ebben az esetben két lehetőséghez folyamodhatunk: egyrészt visszatekerhetjük az időt néhány válasszal korábbra és megpróbálhatjuk barátságosabb mederbe terelni a szóváltást (ez a megoldás természetesen nem működik, amennyiben kifejezetten valakinek a kiiktatása a cél), vagy pedig az erőviszonyok alapos felmérése után mi is pisztolyt ragadunk.

A tűzharcok körökre osztottan zajlanak; fegyverünkkel a kézben leadhatunk egy egyszerű lövést, ami találatkor néminemű sebzést okoz és elbódíthatja az ellenfelet, vagy pedig próbálkozhatunk célzott lövéssel is, ami ugyan nagyobb kárt tesz a másikban, ellenben nem bénít annyira. Az egyes fordulók között az ügynökünk felé leadott lövéseket egy-egy jól időzített odébb-lépéssel háríthatjuk el, a játék pedig nagyvonalúan jelzi, amennyiben olyan mezőre tervezünk lépni, ahová hamarosan újabb golyó érkezik. Habár Kai vélhetőleg alapos képzésben részesült, különösebben golyóállónak nem mondható, hiszen három találatot követően pályafutása csúfos véget ér, ezért érdemes figyelni, merre is hátrálunk, ha pedig hősünk már végképp a végét járja, ismételten élhetünk az idő-visszatekerés kegyes lehetőségével.

A megbízások sikeres elvégezése néminemű anyagi juttatással jár, melyet a helyi boltban költhetünk el komolyabb fegyverzetre (melyekből egyszerre három lehet nálunk) vagy pedig idő-manipuláló kütyükre. A STASIS ügynökök alapvető lőfegyveréül szolgáló pisztoly mellé beszerezhetünk például közelről komoly pusztítást okozó shotgunt, nagy tűzerejű puskát vagy éppenséggel automata gépfegyvert.

A jelenleg elérhető, igencsak kezdeti állapotban lévő verzió csupán a keleti blokk maroknyi megbízatását tartalmazza, melyek a helyszínekhez hasonlóan kissé egysíkúak. Legtöbbször valamiféle veszélyes tárgyat (mint mondjuk csempészárut, netán bombákat) kell felkutatnunk a mulatóhelyeken, vagy pedig el kell tennünk valakit láb alól, esetleg magunk mellé állítani. A harcok ezzel szemben élvezetesek, hiszen az eltévedt lövések könnyen betörhetik az ablakokat, továbbá egy-egy vérgőzösebb csata végeztével vissza is nézhetjük a csetepatét.

A készítőknek korábbi munkáiknak köszönhetően nagy tapasztalatuk van már az Unreal Engine 4 használatában és ezúttal is ezt a motort hívták segítségül az apokalipszis szélén álló Berlin megjelenítéséhez, a látványvilág pedig a nyomasztó atmoszféra következtében igencsak sivár, leginkább a fekete, a piros és a sárga színek uralják a terepet. Kellő támogatás esetén további küldetésekre és manipulációs eszközökre számíthatunk, valamint Kai társakat is kaphat, akik szintén egyedi képességekkel vannak felruházva. Mindezek mellett remélhetőleg számíthatunk még néhány érdekesebb helyszínre, netán nem-játékos alakokra, akikkel szóba állva információkhoz, hírekhez juthatunk. Teljesen végleges verzióra alighanem 2018-ig várnunk kell, azonban a zárt alfát követően egy korai hozzáférésű változat hamarosan napvilágot láthat.