65 - Kritika
A dinók bolygója
A Hang nélkül írópárosa újabb high concept sci-fi thrillerrel jelentkezett, melynek ezúttal a rendezését is a kezükbe vették. A 65-ben Adam Driver száll szembe a dinoszauruszokkal, és a kérdés adott: lehet-e bármi jobb ennél?
Erről van szó
Űrhajója fedélzetén Mills (Adam Driver) balesetet szenved egy rejtélyes planétán, amiről hamarosan kiderül, hogy a Földünk, csak 65 millió évvel ezelőtt, amikor még a dinoszauruszok foglalták el a tápláléklánc csúcsát, és most Millsre és a baleset egyetlen másik túlélőjére, egy kislányra, Koára (Ariana Greenblatt) vadásznak.
Ezért jó
A két-két és félórás blockbusterek, a multiverzumban csavargó képregényfilmek és a gigantikusra puffasztott folytatások tengerében üdítőnek hathat egy bő másfél órás zsánerfilm, amely egyetlen dolgot kínál és végig arra fókuszál, hogy ezt a lehető legletisztultabban szolgálja fel. A 65 rövid felvezetését követően pedig hamar kiteríti a kártyáit: adott egy kütyükkel és fegyverekkel alaposan felszerelt és szemlátomást kitűnő kiképzést kapott űrhajós meg egy elvadult bolygó, melynek minden élőlénye rá és kiskorú pártfogoltjára éhezik. És hogy történetesen ezt az űrhajóst az az Adam Driver formálja meg, akinek jelenleg egyetlen stúdió vagy rendező sem mondana nemet, csak növeli a film által kínált portéka értékeit. Mert bár látszik, hogy Drivernek a kisujjában van egy ilyen szerep, mégsem haknizza végig a filmet, ami jó sok fizikalitással - rohanással, mászással, bujkálással jár, ráadásul még színészkedni is kell a tesióra mellé, ugyanis Mills és Koa között úgy kell megteremteni az összhangot, hogy a két karakter nem egy nyelvet beszél. Idézőjelesen "még szerencse", hogy mindketten elveszítettek valakit, ami közelebb hozza őket egymáshoz, meg a nézőkhöz is.
Persze, a néző nem a drámáért vált jegyet egy "Adam Driver kontra dinók" filmre, és ezt Scott Beck és Bryan Woods író-rendezőpárosa is tudja, ezért mindenféle létező és még nem felfedezett (értsd: kitalált) őshüllőt zúdít a duó nyakába, meg a kiút lehetőségét, amiért érdemes küzdeni az életükért. A film ugyan csak 45 millió dollárba került - mármint ha lehet hinni a jelentéseknek -, de a szűkös költségvetés a kialakításán nem látszik, a gyakorta külső helyszínekkel tarkított világ és a dinók egyaránt meggyőzőek, és az akciójelenetek ugyan nem írják újra a trendeket, de kompetensek, a feszültség pedig végig kitart.
Ezért nem jó
A produkciónak nagyjából sikerül megalapoznia az összhangot Mills és Koa között, de helyenként megbicsaklik ebben - főleg egy humorosnak szánt szekvencia során, amely túl korán jön és túlságosan kilóg a film szövetéből, olyannyira, hogy még az amúgy komor és feszült zene is komédiákra jellemző fordulatot vesz. Egy másik pillanat - melyben Koa kiemenekít egy sárba ragadt kis dinót - pedig azzal fenyeget, hogy a produkció mindjárt Disney-matinéba megy át, még szerencse, hogy az alkotók hamar visszaterelik a filmjüket a megfelelő vágányra. Kár, hogy a végét azért mégis csak sikerül némileg aláásni egy olyan akciójelenettel, melyet látva még úgyis forgathatjuk a szemünket, hogy az azt megelőző 80 percben azt néztük nagy élvezettel, ahogy egy fickó lézerfegyverrel lövöldöz dinoszauruszokra.
Megéri a pénzét?
Mindenkinek tudnia kell, mire vált jegyet, ha beül erre a filmre, és a 65 pontosan azt is adja, amit kínál: a minimalista szerepéből a maximumot kihozó Adam Drivert, éhes dinoszauruszok garmadáját, akciót, feszültséget, drámát és egy egészséges másfél órás játékidőt. Egyáltalán nem olyan nagy baj, hogy ebben nincs semmi újdonság vagy átütő.
A 65 (16 éven aluliaknak nem ajánlott) 2023. március 16-tól látható a magyar mozikban. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban.
