A mesterséges intelligencia éhezik az energiára, és atomot akar

A mesterséges intelligencia (AI) az élet egyre több területére tör be, de közben egyre több erőforrást is emészt fel. Amerikában a technológiai óriások közvetlenül vásárolnának atomenergiát az erőművektől, ez azonban kritikus mennyiséget vonhat el a teljes hálózatból.

Atommal hajtott adatközpont

Az AI berobbanásának hátországát a technológiai cégek által épített adatközpontok jelentik, és ezeknek brutális az energiaigénye. Az amerikai technológiai cégek egyik nagy kihívása éppen az, hogy legyen elég – és elég jó árú – villamosenergiájuk az adatközpontok működtetésére.

A Wall Street Journal az ügyre rálátó forrásoktól úgy értesült, hogy az Amazon Web Services (AWS) elég közel áll ahhoz, hogy megegyezzen a Constellation Energy Corp. (CEG) nevű társasággal, ez az USA legnagyobb, atomerőmű-üzemeltető cége, az egyik keleti parti egységük szállíthat közvetlenül az Amazon felhős cégének energiát.

Nem példa nélkül, hogy egy adatközpont atomenergiával „hajtott”, az Amazon épp márciusban vásárolt egy ilyen céget Pennsylvaniában. Ez az az adatközpont akár 960 megawatt villamos energiát is kaphat, ami több százezer otthon áramellátásához elegendő. A társaság „soron kívül” kötött egyedi megállapodást az energiát szolgáltató atomerőművel, ez az a példa, ami ragadós lehet. A közvetlen erőművi kapcsolat sok szempontból kifizetődőbb: nincs szükség a teljes hálózati infrastruktúra kiépítésére és a különböző elosztási és átviteli díjakat is meg tudják így spórolni a tech cégek, Amerikában ez adja a közüzemi számlák nagyobb hányadát.

Az USA-ban a villamosenergia-ellátás biztonságával kapcsolatos aggodalmak tehát nem csitulnak az AI megjelenésével, az áramigény az új gyártási és szállítási technológiák miatt amúgy is nőtt.

Visszaélésszerű vásárlás?

A kíméletlen globális versenyben az AI cégeknek azonnal és stabil megoldás kell, nem érnek rá új, esetleg zöld kapacitások kiépítésére, onnan vételezik az áramot, ahonnan a legtöbbet és a legmegbízhatóbb módon tudják. Ráadásul megvan hozzá a gazdasági erejük is, hogy hosszú távú és stabil vevőként lépjenek be az atomerőművek vásárlói közé.

Ez hosszabb távon az áremelkedés mellett fékezheti a zöld átállást is.

AI-szempontból a megújuló energiaforrások hátránya, hogy nem képesek 0-24 órában heti hét napban szolgáltatni, már pedig a tech cégek adatközpontjai éjjel-nappal zabálják az áramot. (Ezt az igényt még a gázerőművek tudják olcsón és biztonságosan kiszolgáni, csakhogy ott komoly a környezeti terhelés, amit a tech cégek jellemzően nem akarnak bevállalni.)

Az atomenergia amerikai piacának ugyanakkor nagyon jókor jött az AI megjelenése, a technológiai szektor ugyanis hajlamos felárat fizetni a stabil és folyamatos szolgáltatásért, miközben ezek az erőművek a kapacitások túlépítése miatt az elmúlt évtizedekben inkább szenvedtek Amerikában.

A fordulatot jól mutatja, hogy a Constellation Energy, amely 14 amerikai atomerőmű tulajdonosa és az ország nukleáris energiájának több mint egyötödét termeli, részvényei idén több mint 70%-kal emelkedtek. Ugyanígy nagyot ment az elmúlt két évben az egyik leghatékonyabb szolgáltató, a Vistra Corp. is.

Az ugyanakkor így is nagy kérdés, hogy az amerikai politika mikor érzi majd úgy, hogy be kell avatkoznia ebbe a sajátosan szabályozott piacba, ahol a tech cégek akár vissza is élhetnek erőfölényükkel. Utóbbi nem lenne példa nélküli.